Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
145 van a s zőlő és a gyümölcsös. A védekezés szempontjából a gyümölcsöst is ugyanaz a baj fenyegeti; ha a lisztharmat ellepi a gyümölcsöst, az átterjed a szőlőre is. Annak idején a '38as törvény ezeket a közös védekezési lehetőségeket tartotta szem előtt, és azt aka rta megoldani, hogy a hegyközségnek közös védekezése és közös egyéb cselekményei, közös őrzése legyen. A hegyőr őrizte a szőlőt, őrizte a gyümölcsöst, és a védekezés is egységes volt. A legnagyobb hibája az volt, azért tiltakoztak a gazdák, mert az a törvé ny kimondta, hogy köteles kivágni a gazda a direkt termőt, mert hisz az nem ad jó bort. Ezt azonban soha nem lehetett végrehajtani, a direkt termőt nem tudták kivágatni - közbejött a háború is... Azt hiszem, nem olyan gazdag ez a kis ország, hogy két hegyk özséget el tudjon tartani: egy szőlészeti és egy gyümölcsös hegyközséget. A hegyközség vezetőségének funkcionálása alkalmával annyi lehetősége volna, hogy közösen rendelkezzen a saját önkormányzata területén a tekintetben, hogy megszervezze a gyümölcsös és a szőlő védelmét. Ebből a szempontból a kisgazda érdekek egyértelműen azt kívánnák meg, hogy ne csak a szőlőnket, ne csak a tokajhegyaljai borunkat tudjuk eladni, hanem el tudnánk adni a világpiacon a szabolcsi almát, a kecskeméti barackot vagy pedig a sz atymazi őszibarackot, az érdi őszibarackot. Tehát a származás igazolásával tudunk csak megjelenni a nyugati piacon, az Unió nem fogad el más jelentkezést. Magyarán: a gazdák fele része, akik a gyümölcsösben termelik a gyümölcsüket, nem tud megjelenni a nyu gati piacon, és ilyen formán, ha nem lesz származási bizonyítvány, hiába is jelennének meg, mert ott az eladhatatlan. Legfeljebb keletre tudunk e tekintetben szállítani. Én ebben a két dologban látom a nagyon nagy különbséget, hogy a benyújtott tervezet eg yenrangúvá teszi a felvásárlót, valamint hogy a tervezet nem beszél a korábbi gyakorlatról, arról, hogy a gyümölcsöst is ugyanúgy kell védeni. Azt hiszem, erre nem jó másmilyen vonatkozásban egy külön önkormányzatot létrehozni. Ezt nyugodtan elvégezhetné e z a hegyközségi önkormányzat, nem pedig külön szervezet. Úgy gondolom, helyesen nem írtam én alá azt az ötpárti - és nem hatpárti! - megállapodást, mert hisz' a kisgazdáknak, a kistermelőknek a kijátszását véltem benne felfedezni, annál is inkább, mert a s zőlőterületeknek, ami 140150 ezer hektárt tesz ki az országban, annak körülbelül a 60 százaléka az a mennyiség, amit kistermelők művelnek meg. A gyümölcsös is jelentős, az ország területének 1 százalékát teszi ki a gyümölcsös. Jelentős bevételt tudnánk eb ből biztosítani. Az 1 százalék körülbelül 90100 ezer hektárt jelent. Örültem, hogy azt az alkotmányellenes dolgot, hogy a kivágást elrendelő határozat alapján joga van kártalanítási igény nélkül kivágni a hegyközségnek, ezt a javaslatom alapján mégis kiik tatták ebből a törvénytervezetből. Harminckét javaslatot terjesztettem elő. Én még abból a generációból való vagyok, amelyik korban is ismerte ezeknek a hegyközségeknek - vidéken, falun - a működését. És tudom nagyon jól, hogy a magyar bor védelmét biztosí taná a hegyközség, ugyanakkor nem tudom a választóimnak azt az igényét figyelmen kívül hagyni, hogy a gyümölcsösök vonatkozásában mindez a lehetőség, ami a bor tekintetében adott, hiányzik. Azt hiszem, a négy alföldi megye össztermelése megér annyi fáradsá got, hogy ezeket is bevegyük a hegyközségbe, módosítással, valamilyen formában, mert a pénzügyminiszter úr is csak akkor tud jelentkezni, ha lesz jövedelem, de ha eladhatatlan árut halmozunk fel idehaza, abban az esetben még a nemzetgazdasági bevételtől is elesünk. Szeretném, ha az általam előadottak meghallgatásra találnának. Könnyebb volna a népnek elviselni még azokat a terheket is, amelyek egyébként a hegyközségi tagsággal járnak, mert ha egy nagyobb területtel, a gyümölcsösök területével is bővülne, ke vesebb volna a díj, amit a hegyközségeknek be kellene fizetni. Kérem megfontolni ezt a törvényt, mert nagyon jó, nagyon szükséges, de ilyen értelemben, amint én hozzászóltam, énszerintem átalakítandó. Köszönöm a figyelmüket és a meghallgatást. Köszönöm szé pen. (Taps.)
