Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
137 Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a mezőgazdasági bizottság előtt lefolytatott vitája azt igazolta, hogy az alapvető, koncepcio nális kérdésekben, a szervezet célját, feladatait, felépítését illetően a bizottsági tagok többsége a kormány javaslatával egyetért. A módosító javaslatok között voltak ugyan olyanok, amelyek a törvényjavaslattól eltérő elképzelések szerint alakították vol na át a hegyközségi szervezetrendszert, ezek azonban nem kaptak kellő támogatottságot. Az eltérő koncepciók közül meg kell említeni azt az elképzelést, amely szerint a hegyközségek nemcsak a szőlő- és bortermelés, hanem a gyümölcstermesztés és a gyümölcser edet ellenőrzésének szakmai testületei is lennének, nem vitatva annak szükséges és kívánatos voltát, hogy a mezőgazdasági termékek minőség- és eredetellenőrzése általánossá váljék, s ne csak a szőlészetborászat területén alakuljon ki, ezt az elképzelést mégsem lehetett támogatni. Ennek alapvető oka, hogy a szőlőtermelés területén alakultak ki azok a feltételek, amelyek a származás- és az eredetellenőrzés alapjai lehetnek. Ezen a területen rendelkezünk megbízható termőhelyi kataszterrel, amely helyrajzi s zámig lebontva tartalmazza Magyarország szőlőtermő helyeit, minőség szerint osztályozva azokat. Lényegében ez a nyilvántartás az alapja boraink minőségi kategorizálásának, s az eredetvédelem kérdését is ehhez lehet kapcsolni. (17.00) ELNÖK (dr. Salamon Lás zló) : Képviselőtársaim, egy kicsivel több figyelmet és nagyobb csendet kérek! DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter : Ugyancsak a javaslattól eltérő koncepciót tükrözött az az elképzelés, amely szerint a hegyközség nem kötelező tagságon alapuló köztest ület lett volna, különös tekintettel arra, hogy a most alakuló agrárkamarák mellett nem kellene újabb kötelező tagsággal járó szervezet létrehozásával terhelni a termelőket. Ezzel a felvetéssel sem lehet egyetérteni. Bármely szervezetet közfeladatok végzés ére feljogosítani, a szakigazgatás rendszerébe illeszteni akkor lehet, ha az érdekeltek minél szélesebb körét, lehetőleg teljes egészét átfogja. A kamarai törvénnyel való összhang megteremtésére is voltak kísérletek a bizottsági szakaszban. Egyrészt a kett ős tagdíjfizetés kiküszöbölésére, másrészt valamely szervezeti megoldásra, amely a kettős tagságot zárná ki. Ezzel kapcsolatban azt kell világosan látni, hogy más a kamara és más a hegyközségi szervezet funkciója. Az előbbi általános gazdasági, szervezési feladatokat lát el, míg a másik tevékenységében egy speciális dolog: az eredetvédelem dominál. Mindkettőnek tehát az a haszna a termelő számára, amelyért - a kényszer mellett - érdemes is tagnak lenni és a szervezet szolgáltatásait igénybe venni. Ugyanígy el kell határolni a hegyközségi szervezet szerepét, funkcióit a terméktanácsokétól. Ez utóbbiak ugyancsak speciális kérdésekkel, a piacszabályozás által részükre biztosított feladatokkal kell hogy foglalkozzanak, annak ellenére, hogy a hegyközségi szerveze t a piacszabályozás kérdéseiben sem lesz megkerülhető. A speciális feladatok, az eltérő szerveződés mindazt indokolják, hogy a piacszabályozási feladatokat - az agrárpiaci rendtartásra vonatkozó szabályoknak megfelelő - külön szervezet végezze. Mindazonált al ezeknek az összefüggéseknek, kapcsolódási pontoknak az újragondolására nyilván alkalmat fog teremteni egyrészt a gazdasági kamarákról szóló törvénynek a közeli jövőben várható módosítása, valamint az agrárpiaci rendtartás szabályainak az elmúlt két év t apasztalatainak figyelembevételével történő felülvizsgálata. A törvényjavaslat bizottsági vitája elsősorban azt a hasznot hozta az előterjesztő számára, hogy a törvényjavaslat a bizottság által támogatott, valamint a bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal számos ponton, a gyakorlati megvalósítást jobban segítő elképzelésekkel gazdagodott. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után kérem, hogy a kormány által is támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el a hegyközségekről szóló törvényjavas latot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
