Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - RUSZNÁK MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
138 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a kijelölt bizottságban lefolytatott vita, illetőleg a bizottság által elfogadott álláspont ismertetése következik. Megadom a szót Ruszná k Miklósnak, a kijelölt mezőgazdasági bizottság előadójának. RUSZNÁK MIKLÓS , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kivételes eljárásban me gvitatta a hegyközségi szervezetekről szóló T/200. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat. Mielőtt a bizottságban lezajlott vitákról érdemben szólnék, néhány általános dolgot engedjenek meg, hogy tisztelt Képviselőtársaim elé tárjak. A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat abból indul ki, hogy igazán fontos gazdasági érdek az úgynevezett minőségi bortermeléshez, a borvidékek, illetve bortermőhelyek termeléséhez fűződik, ezzel összefüggésben az er edetvédelemhez. A törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény hatálya alá tartozó településeken, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van é s azok az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában vannak. Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az előző feltételei nincsenek meg, az egymáshoz legközelebb fekvő szőlőterületekkel rendelkező települések termelőinek közös hegykö zséget kell kialakítaniuk. A törvénytervezet mintegy 430 településre, borvidéki településekre és bortermőhelyi vidékekre alkot szabályt, törvényt. A hegyközségi rendszer hármas tagozódású: hegyközség, hegyközségi tanács és országos szinten a hegyközségek n emzeti tanácsa. Nagyon fontos hangsúlyozni és kiemelni, hogy a törvénytervezet szerint a hegyközségi szervezetek önkormányzati alapon működő köztestületek, amelyek kötelező tagsággal járnak és a testületek megfelelő hatáskörrel vannak felruházva. Szeretném a figyelmet ráirányítani arra, hogy a törvény alapján e köztestületek nem kifejezetten érdekvédelmi szervezetek, hanem a bor hírnevének a helyreállítása a cél. Ezzel összefüggésben a minőség és az eredet alapján védi a terméket a törvény, természetesen a termelők érdekében. A bizottság a törvényjavaslat elfogadását támogatja, a módosító javaslatokról pedig az ajánlás szerint foglalt állást. Az ajánlás első fejezete a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatait és az általa támogatott módosító javaslatokat , második fejezete pedig a mezőgazdasági bizottság által nem támogatott módosító javaslatokat tartalmazza. Szerepelnek még a visszavont módosító indítványok felsorolt pontjai, de ezeket az ajánlás teljes részletességgel már nem tartalmazza. Hiszen ezek egy részét a képviselőtársak vissza is vonták. Mindenféleképpen meg kell említenem azon képviselők nevét, akik módosító javaslataikkal és munkájukkal jobbították ezen törvényjavaslatot. Ezek a képviselők a következők: az MSZP részéről Karakas János, dr. Várna i László, az SZDSZ részéről dr. Bálint György és dr. Puha Sándor, a kisgazdapárt részéről dr. Győriványi Sándor, dr. K. Csontos Miklós, Nemes Miklós, az MDF részéről dr. Farkas Gabriella, dr. Sepsey Tamás, a KDNP részéről Rusznák Miklós, a Fidesz részéről Balsay István, Kósa Lajos, Sümeghy Csaba és Glattfelder Béla. Ezen képviselők több mint száz módosító indítványt nyújtottak be, és ezen belül mintegy negyven bizottsági módosító indítvány keletkezett. Ezek közül csak néhányat próbálok kiemelni. Mindenekelő tt meg kell jegyeznem, hogy a bizottság a törvény koncepcionális megváltoztatását, az erre irányuló módosító javaslatokat nem fogadta el. Ezek főként a kisgazdapárt módosító
