Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - Czoma Kálmán (FKGP) - a pénzügyminiszterhez és a legfőbb ügyészhez - "A Pillér I. Első Ingatlanbefektetési Alap károsultjainak ügye" címmel - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
907 AKAR LÁSZLÓ pénzü gyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy mindenekelőtt azzal kezdjem, hogy legjobb szakmai meggyőződésem szerint állíthatom, hogy akik a Pillér I. befektetési jegy tulajdonosai, azok jó üzletet csináltak . Itt egy ingatlanértékpapír alap befektetési jegyeinek a megvásárlásáról van szó. Az ingatlanértékpapír alap egyik fontos tulajdonsága, hogy ez hosszú távon jó üzlet, tehát ez igazán akkor lesz jó üzlet, amikor az idő végén majd az ingatlanokat értékesí tik, hiszen a nyereség nagyobb része az árfolyamban mutatkozik meg. Kétségkívül jogos elvárás, hogy azért ez az értékpapír alap folyamatosan is termeljen hozadékot. Itt jelentkezik az a probléma, hogy 1994 első negyedévében az egyébként 5,15 százalékos hoz adék helyett csak 1,58 százalék hozadékot tudott kimutatni az alap, ahol úgy döntöttek, hogy mivel olyan kicsi ez az összeg, hogy ezt már nem fizetik ki, hanem átteszik a következő kifizetéshez. Az 5,15 és az 1,58 közötti különbség az illetékfizetés problé májából fakad. Az érvényes törvények szerint jelenleg az ingatlanértékpapír alapok nem illetékmentesek. Erről természetesen lehet vitatkozni, hogy jól vane ez a törvényi szabályozás, de jelenleg mégiscsak ez a helyzet. Az alap szervezésének időszakában a szervezők kétségtelenül elkövették azt a hibát, hogy úgy ítélték meg, hogy ők is illetékmentesek lesznek. Következésképpen az alap szervezésekor készült tájékoztató nem számolt ezzel a költségelemmel. Sajnálatos módon az Értékpapír Felügyelet nem vette és zre ezt a hibát, és így hagyta jóvá a tájékoztatót. Ami a hozamokat illeti: az érvényes törvényi szabályozás szerint - az akkor érvényes szabályozás szerint - sem lehetett a tájékoztatóban hozamígéreteket tenni, ezt kizárólag mellékes körülménynek számító , tehát jogilag nem releváns szórólapokon lehetett megtenni. Miután ezzel elég sok félrevezetés történt már ennek az évnek a tavaszán, a vonatkozó törvényi előírás módosult, tehát jelenleg már ilyen módon sem lehet bármiféle ígéreteket tenni a befektetőkne k. (15.00) Végső soron a probléma tehát abból fakad, hogy a szervezők rosszul ítélték meg a tranzakcióik jogszabályi környezetét, nevezetesen az illetékfizetés ügyét. Hozzá kell tenni, hogy valamennyire menti őket, hogy eléggé bonyolult volt a törvényi szabályozás. Tehát többen beleestek ebbe a csapdába, hogy azt hitték, illetékmentes, holott nem az. Az Állami Vagyonügynökség, miután ő bábáskodott ennek az egész alapnak a létrehozásánál, érzékeli, hogy itt bizonyos felelősség ő t is terheli. Ezért arról tudom tájékoztatni a képviselő urat, hogy a Vagyonügynökség igazgatósága úgy döntött, valamilyen módon szeretné ezt a veszteséget ellensúlyozni az alapnál. Itt egy bonyolultabb privatizációs tranzakcióhoz kapcsolódóan folyamatban van az a megoldás, aminek a végén az alap tulajdonképpen ehhez a kiesett nagyságrendű illetékveszteséghez mégiscsak hozzá tudna jutni. Megítélésem szerint végső soron a következő a tanulság az egész ügyből. Ha valaki értékpapírt vesz, innentől kezdve válla lnia kell ennek kockázatát. Ez igaz az Ingatlan Értékpapír Alap befektetésjegyeire, ingatlanra, részvényekre és minden másra. Nyilvánvaló, hogy ezeket a kockázatokat az állam nem vállalhatja magára, miután valaki megvette ezeket az értékpapírokat, az már a z ő dolga, hogy mi történik vele. Ami valóban hiba volt, az az, hogy a tájékoztatóba egy félrevezető információ került. Ugyan lehet menteni, de végső soron ez kétségkívül hiba. Ennek ellensúlyozására a Vagyonügynökség kész arra, hogy valamilyen módon kompe nzációt találjon az alapnak, és így végső soron az alap befektetésijegytulajdonosainak is. Másrészt az Értékpapír Felügyelet vizsgálja az ügyet és a jövőre nézve megfelelő intézkedéseket hoz, hogy ilyen dolgok ne fordulhassanak elő. Időközben a törvényi k eret megváltozott, tehát a félrevezetés a hozamok tekintetében újra nem merülhet fel még reklám formájában sem.
