Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter:
865 1991ben hozott törvényét. Javasolja továbbá, hogy rendelkezzen a Világkiállítási Alap felszámolásáról, és határozza meg az expó lemondásából következő további feladatokat. Az önök elé terjesztett törvényjavaslat le kívánja állítani az ideiglenes vásárvá ros építését, de a kormány gondoskodni kíván valamennyi olyan munka folytatásáról, amely az expóval összefüggésben indult be, hasznosítása ugyanakkor messze túlmutat a '96ra tervezett néhány hónapos rendezvénysorozaton. Ennek megfelelően a kormány javasla tot tesz arra, hogy folytatódjanak a fővárosi infrastruktúrafejlesztési beruházások - különösen a lágymányosi híd és a Hungária körút építése , folytatódjanak a felsőoktatási intézmények céljait szolgáló építkezések, folytatódjanak és a millecentenáriumi ünnepségekre fejeződjenek be a múzeumi rekonstrukciók megkezdett munkálatai. A beterjesztett törvényjavaslatban foglaltakon túlmenően a kormány saját hatáskörben állást foglalt a millecentenáriumi rendezvények kiterjesztése és kiterjesztett támogatása, va lamint az 1996. év idegenforgalomfejlesztési feladatairól és ennek keretében eredetileg az expóhoz kapcsolódó rendezvények "Vendégségben Magyarországon" cím alatt történő megrendezéséről, továbbá a Hungexpó 1996. évi rendezvénysorozatának az expóra tervez ett tematikával történő kibővítéséről. A kormány által beterjesztett javaslat elfogadása esetén tehát az ország jövőjét szolgáló befektetések befejezésére a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek megfelelő ütemben, de legkésőbb 1999ig sor kerül, és a terve zettnél nagyobb támogatással hasznosulnak azok a rendkívül jelentős társadalmi erőfeszítések is, amelyeket elsősorban a vidék Magyarországa eredetileg az expóhoz kapcsolódva vállalt magára. Javaslatának előterjesztésében a kormányt számos megfontolás vezér li, de biztosíthatom a tisztelt Házat, hogy ezen megfontolások között sem politikai, sem pedig ideológiai szempontok nincsenek. Javaslataink legfontosabb és közvetlen kiváltó oka az ország, az államháztartás és különösen a költségvetés gazdasági helyzete. Önök már a pótköltségvetés indokolásából, valamint a miniszterelnöki expozéból jól ismerik azt a helyzetet, amely a kormányt a legszigorúbb takarékosságra kényszeríti. A beterjesztett törvényjavaslathoz csatolt tájékoztatóból kitűnik, hogy az expó elhagyás a és ennek kapcsán az ideiglenes vásárváros építésének elhagyása esetén - számolva a megkezdett fővárosi felsőoktatási és kulturális létesítmények javasolt ütemű továbbépítésével - az 1994., '95., illetve '96. évek költségvetésében mintegy 43 milliárd fori nt megtakarításra lesz lehetőség. Az államháztartás jelenleg ismert terhei mellett a kormány nem lát lehetőséget arra, hogy ezen jelentős összeg fedezetét előteremtse - további társadalmi feszültségek kiváltása nélkül. Az államháztartás elodázhatatlan stab ilizálásának időszakában a kormány nem tudja az expót prioritásként kezelni, más társadalmi szükségletek fedezésének rovására. Rá kell ugyanakkor mutatni arra is, hogy a tervezett világkiállítás előkészületei körül a források biztosításán túlmutató bizonyt alanságok is vannak. Feltételezhető, hogy a kiállítás számára biztosított területen belül a hátralévő időben be lehetne fejezni az építési munkálatokat, ugyanakkor - és ezt önök bizonyára jól tudják - az elmúlt évek a főváros, a kormány és a világkiállítás i szervezetek állandó vitájával teltek. Annak ellenére, hogy a Világkiállítási Alap forrásaiból jelentős összegek szolgálták a fővárosi infrastruktúrák fejlesztését, megállapíthatjuk, hogy a főváros nincs felkészülve a tervezett méretű, időben és térben ko ncentrált vendégjárásra. A tervezett kiadások nem ölelik fel a vendégek közlekedéséhez szükséges fejlesztések jelentős hányadát. Időközben döntés született a délbudai metróvonal építésének elhalasztásáról, nem kerülne sor a Dunaparti villamosvonalak és a csepeli gyorsvasút szükséges mértékű korszerűsítésére. Nincs kellően előkészítve Budapest közbiztonsági és közegészségügyi fejlesztése sem. Bár folytak ilyen irányú előkészítő tárgyalások, ezek messze nem jutottak el a kielégítő megoldások színvonalára, a nyagi fedezetük többnyire megoldatlan.