Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
838 inkább a szükséges felújítások elhalasztásában fog jelentkezni, amit majd a következő évek gazdálkodása fog megsínyleni. Az elkülönített pénzalapok felhasználásában t ervezett változások különösen sújtják a gazdaságot, mert hatásukra a beindult gazdasági növekedés szűkülő szakaszba válthat át. A Központi Műszaki Fejlesztési, a Kereskedelemfejlesztési Alapok mintegy 15 százalékos csökkentése még csak jelzésértékű, azonba n a Befektetésösztönzési Alap és a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap 50 százalékos csökkentése olyan drasztikus intézkedés, amely a gazdaságban beindult változásokat hosszabb távon egész biztosan fékezni fogja. 199394ben az iparban beindult a növekedés, a mezőgazdaságban megkezdődött a stabilizáció, megindult egy bizonyos exportnövekedés is, ami zömében annak köszönhető, hogy a struktúraváltás, a válságkezelés, az állami eszközökkel is támogatott befektetés- és beruházásösztönzés eredményeként a hazai gazdaságban megjelentek, de még nem váltak uralkodóvá azok a versenyképes termékek, amelyek egyaránt eladhatók mind a kül, mind a belpiacon. A fejlesztések csökkentése, a beruházások támogatásának visszafogása a t ermékszerkezet megváltoztatását gátolja, ezáltal exportpiaci lehetőségeinket csökkenti. A tervezett bevétel- és kiadáscsökkentő intézkedések elsődleges célja tehát nem más, mint az egyensúlyjavítás érdekében a belső fogyasztás nagyarányú visszaszorítása. I tt egy pillanatra meg kell állni, tisztelt képviselőtársaim. Lehete, s főleg szabade ma hazánkban a fogyasztást mindenáron visszaszorítani, mégpedig annyira, hogy az egyensúly biztosítása érdekében megálljon vagy megkérdőjelezhető legyen a növekedés, vag y a gazdaságban további, esetleg nehezen visszafordítható csökkenés is bekövetkezhessen? Azt hiszem, ha megnézzük az elmúlt időszakban megjelent állásfoglalásokat, tanulmányokat - utalok itt a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalására vagy a Gazdaságkutató Részvénytársaság tanulmányára , nyugodtan állíthatom, hogy nem. A gazdaságban beindult növekedés éppen csak megkezdődött, a struktúraváltás, a privatizáció, a beruházások eredményeképpen növekszik a szállítási teljesítmény, csökken a munkanélküliek száma, de a hazai gazdaság termékszerkezete további nagy léptékű technológiai és termékváltás nélkül nagyobb exportpiaci megjelenést már nem tesz lehetővé. Ha tehát drasztikusan csökken a belpiaci fogyasztás, akkor az a hazai termelés csökkenését fogja eredménye zni. Csökkenő termelés és értékesítés esetén a vállalkozások jövedelemtermelő képessége csökken, s ennek megfelelően csökken a költségvetési befizetésük is. A csökkenő költségvetési bevételek pedig újabb szigorításokat követelnek a kormányzattól, amelyek a gazdaságot ezáltal egy szűkülő spirálisba kényszerítik. Rendkívül szűk tehát az az ösvény, amelyen a gazdaság élénkítésének bizonyos fokú megmaradása és a költségvetés egyensúlyának bármi áron való megteremtése között járni lehet. Úgy gondolom, a pótkölts égvetés gazdasági, gazdaságpolitikai szemléletével van tehát baj, hisz nem igaz a helyzetfelmérés, s ennek megfelelően helytelen a gazdaság jelen helyzetének megítélése is. A hazai felhasználásban az elmúlt időszakban nem a fogyasztás, hanem a jövőt biztos ító beruházások növekedtek dinamikusabban. Ezt igazolandó hivatkozom a Pénzügyminisztérium 1994. évi gazdasági folyamatokról kiadott legutóbbi, 67. számú tájékoztatójára. A beruházásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy folyó áron 56 százalékkal növekedte k a tavalyi évhez képest a kiskereskedelmi forgalom volumencsökkenése mellett. Az ipar értékesítésén belül a belföldi eladások lassabban, mintegy 5 százalék körül nőttek, ellentétben az értékesítés mintegy 24 százalékát kitevő exporttal. Tisztelt Képviselő társaim! A pótköltségvetésben utalást találunk arra is, hogy a fizetési mérleg hiánya többek között azért is nőtt, mert az a hazai forrásokból nem volt finanszírozható. Ezzel kapcsolatban ugyancsak a Pénzügyminisztérium 67. számú kiadványára szeretnék hiv atkozni - ugyanezt támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója is , amely szerint a lakosság bruttó megtakarítása júniusjúliusban mintegy 184 milliárd forinttal nőtt, ellentétben a megelőző évi ugyanezen időszakbeli 130 milliárd forinttal. Úgy gond olom, ez bizonyos mértékig forrásnövekedést
