Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
837 körben lehet egy válasz, mert a második körben már úgy kérdezik, hogy miért szűnt meg. Ezeket folytathatnám, nem folytatom, megfontolásra mindenképpen javaslom. Ha esetleg jövőre eszükbe jut az, amit én most mondtam, akkor nagyon sajnálom, ha nem hallgatták meg. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő felszólalónk Latorcai János képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frak ciójából. Megadom a szót. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az eddigi vita során az előttem felszólaló képviselőtársaim közül többen feltették a kérdést, mások részben már meg is válaszolták, hogy vajon ez a pótköltségvetés politikai vagy gazdasági célt szolgále. Most én a gazdasági oldaláról óhajtom egy kicsit ezt körbejárni. A gazdaság oldaláról vizsgálva a pótköltségvetést, megállapíthatjuk, hogy a gazdaság szempontjából az csak akkor indokolt, ha ezz el mindazokat az alapvető folyamatokat sikerülne befolyásolni, amelyek az előrebecsült, mondhatni túlbecsült, így magától értetődően korántsem biztos hiánynövekedést előidézték. Úgy gondolom, napjainkban senki sem vonhatja kétségbe az egyensúly javításának fontosságát. Az is világos, hogy az adósságszolgálati terhek növekedése egyre elviselhetetlenebb nyomást jelent a gazdaság számára. De az is nyilvánvaló, hogy mindazon intézkedések, amelyek a hiányt csak rövid távra csökkentik és hosszú távra újabb hiányn övekedést gerjesztenek, a gazdaság számára kifejezetten károsak, kitörésgátlóak, fojtó hatásúak. Ahhoz, hogy a felvetett kérdésekre választ adhassunk, meg kell vizsgálni a pótköltségvetés kitűzött célját és a javasolt intézkedéseket. Nos, a pótköltségvetés 102. oldalán a kitűzött cél nem más, mint hogy a gazdaságpolitikában lehetőleg már 1995től beinduljanak azok a kívánt változások, amelyeknek fő jellemzői a következő négy pontban foglalhatók össze: az államháztartás kiadásainak növekedési üteme mérséklőd jön; a megtermelt bruttó jövedelemből a munkajövedelmek aránya csökkenjen, a vállalati jövedelmeké emelkedjen; a belföldi felhasználás differenciált mértékben csökkenjen, mégpedig úgy, hogy a beruházások aránya nőjön a fogyasztás és a készletfelhalmozás ro vására; a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege javuljon. (17.30) Most vizsgáljuk meg, hogy milyen intézkedéseket kapcsol a pótköltségvetés az előzőek szerinti célokhoz. A bevételi oldalon - az áfaemelés 1995re történő halasztása miatt - a legfontosabb tétel a fogyasztási adó növeléséből tervezett mintegy 4 milliárd forint. A kiadási oldalon a pótköltségvetés legnagyobb hiányt csökkentő tételei a központi költségvetési szervek támogatáscsökkentése, az elkülönített állami pénzalapok felhaszn álásának visszafogása és a gazdálkodó szervezetek támogatásának, a termelői árkiegészítésnek a csökkentése. A bevételi oldal tervezett változásaiból azt állapíthatjuk meg, hogy ezen intézkedések elsősorban fogyasztáscsökkentő hatásúak, ugyanis ha az érinte tt termékek árrugalmassága viszonylag nagy, akkor fogyasztásuk visszaesik, ez esetben a költségvetés lényegesen több bevételhez nem jut; ha pedig ezen termékek árrugalmassága viszonylag merev, akkor feltételezhetően marad a megelőző fogyasztási szint, és e bben az esetben a költségvetés hozzájut a tervezett plusz bevételhez, azonban a fogyasztás várhatóan más területen szorul vissza, esetleg olyan területen, amelyik a belső fogyasztás szempontjából meghatározó, mint az élelmiszerek fogyasztása területén - a hogy azt előttem már egyik felszólaló képviselőtársam is említette. A kiadási oldalon a központi költségvetési szervek támogatáscsökkentése elsősorban a készletbeszerzések és a felújítások elmaradását célozza. Ez a még hátralévő időben természetesen fokozo ttan racionális gazdálkodásra késztetheti az egyes tárcákat, a tényleges reflexió azonban
