Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKGP):
831 segítéséről beszélni - de vajon miféle segítés az, ha egy vállalkozás az 1993as év végén ismeretessé váló költségvetési szabályozókra felépíti az 1994. évre vonatkozó éves gazdasági tervét, és utólag más szabályoz ókat írnak elő, mint amikben bízva ő felépítette az egész gazdasági stratégiáját? Ez az emberi jogoknak olyan durva lábbal tiprása, amit én személy szerint sem tudok támogatni, és természetesen pártom, a Független Kisgazdapárt sem tud ilyen hozzáállást elf ogadni . A jogtalanságoknál tartva, semmiképpen sem lehet megfeledkezni a pótköltségvetés azon igényéről sem, amelyet az előterjesztő a pótköltségvetés 8. §ának (3) bekezdésében fogalmazott meg akként, hogy az Országgyűlés hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a költségvetési előirányzatok között a kormány, az Országgyűlés további engedélye nélkül átcsoportosítást hajthasson végre. Ez magyarán azt jelentené, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése által összegszerűen is elfogadott költségvetési tételeket a kormány önhatalmúlag, az Országgyűlés tudta és külön hozzájárulása nélkül, kényekedve szerint módosíthatná. Ezzel az én megítélésem szerint a végrehajtó hatalmat reprezentáló kormány önmagát a törvényhozó hatalmat reprezentáló Országgyűlés fölébe helyezné önmagát, tehát teljhatalmat szerezne a költségvetés felett, és az Országgyűlést teljesen kirekesztené a parlament által összegszerűen elfogadott költségvetési tételek feletti rendelkezési jogból, hiszen ezeket a jogokat a kormány szerezné meg, és ezzel mé rhetetlen hatalmi többlethez jutna. Ha ez a pótköltségvetési rendelkezés átmenne a tisztelt Házon, tehát ha a Ház megszavazná ezt az előterjesztést, akkor kérdezem én: miért volt szükség évekig tartó jogászi és politikai munkára, hogy az államhatalmi ágak megoszlásának egy olyan rendszerét dolgozzák ki, amely egy valóságos egyensúlyi helyzetet teremt, amikor egy tollvonással át lehet húzni ezt az egész jogállami törekvést. Talán át sem gondolta az előterjesztő, hogy milyen veszélyes vizekre akarja vinni az egész jogállamiság kérdését, amikor ezzel az előterjesztéssel élt. Mert el nem tudom képzelni, hogy a végrehajtó hatalom most már ilyen nyíltan törekedne arra, hogy a törvényhozó hatalom fölé helyezze önmagát, hiszen ez a jogállamiság végét jelentené Magya rországon. Engedjék meg ezért képviselőtársaim, hogy érdemben már ne is menjek bele az olyan kérdések tárgyalásába, mint például a következő: Hogyan fordulhat elő, hogy a kormány egy részről arra hivatkozik, maga is felismerte: a vidéket meg kell támogatni ahhoz, hogy az országnak reális lehetősége legyen zilált gazdasági helyzetének rendezésére, másrészt pedig csökkentse az agrárágazatnak jutó támogatást és mindazokat a juttatásokat, amelyek az elmaradott települések fejlődését segíthetnék elő - hiszen itt a pótköltségvetés anyaga és az önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerét illető elvonások nem különíthetők el egymástól, hiszen ezek egységükben a vidék ellehetetlenülését jelentik. A Független Kisgazdapárt számos alkalommal kinyilvánította már a karatát: nemcsak a kisebbségeket kell olyan helyzetbe hozni, hogy a kisebbség hátrányos következményeit ne kelljen elszenvedniük, de nem lehet úgy jogállami és emberi körülményekről beszélni sem, ha az ország fővárosa és egykét jól ellátott vidéki centrum és a teljesen elhanyagolt kistelepülések óriási száma olyannyira elkülönülnek egymástól, mintha a főváros és egykét vidéki centrum már eljutott volna NyugatEurópába, a kistelepülések pedig még KeletEurópa kapuját sem tudnák átlépni. (16.40) Ezért a Fü ggetlen Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az 1995re kialakítandó költségvetési szerkezetnél mindent megelőzően figyelembe kell venni a vidék elmaradottságának felszámolási igényét, de már a pótköltségvetésben és az ahhoz kapcsolódó egyéb előterjesztésekbe n sem lehet a vidék terhére egy fillér elvonást sem eszközölni. Ezért a Független Kisgazdapárt az egész pótköltségvetést, mint általános tárgyalásra alkalmatlant, de úgy is, mint az államháztartási törvény rendelkezéseit semmibe vevő beterjesztést, és mint a gazdasági szerkezetet érintő jogszabályok megváltoztatásával a hatályos jogrendünket sértő
