Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 3 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 1991. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
832 előterjesztést, valamint az egyes költségvetési tételek vonatkozásában a szabad rendelkezési jog megszerzését célul tűző kormányzati előterjesztés vonatkozásában mint alkotmányellenes célt is maga elé tűző előterjesztést teljes egészében elutasítja. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Surján László képviselőtársunknak, KDNP. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok szó elhangzott már arról, hogy miért nem fogadható el az az indoklás, hogy miért kellett ez a pótköltségvetés. Én nem csatlakozom azokhoz, akik ezt valamiképpen törvényellenesnek, az államháztart ási törvény idevonatkozó szabályai megszegésének látják, hiszen ezek a szabályok előírnak két lehetőséget, amikor a kormány köteles benyújtani. A kormány azt hiszi, hogy ez a lehetőség előállott, de ettől függetlenül a kormány bármikor benyújthat egy ilyen pótköltségvetést, ha úri szeszélye így kívánja. (Zaj, közbeszólás a bal oldalról: Ez nem igaz!) És logikus is: egy új kormány az új gazdaságfilozófiájával bemutatkozik, mutatja az utat, hogy merre akar menni; ez valamifajta iránymutatás a jövőre nézve. Mi tehát törvénysértést ebben a dologban nem látunk, törvénysértést látunk például abban, hogy az expókiadásokat úgy, ahogy van, ki akarják hagyni, még mielőtt az erre vonatkozó érvényes törvényt a parlament megváltoztatta volna. Ez valóban törvénysértő áll apot lenne, ha megszavaznánk ezt ebben a sorrendben. Ha más sorrendben szavazza meg a tisztelt Ház, akkor természetesen más a helyzet. Most tehát bizonyos érdeklődéssel vártuk azt, hogy az új gazdaságpolitikai szemléletből milyen lépések fakadnak. Nos, vaj údtak a hegyek, egérke született. Ellenzéki képviselőtársaim már rámutattak arra, hogy mint gazdaságpolitikai iránymutatás, ez az anyag meglehetősen semmitmondó, s volt, aki nem is értette, hogy miért került rá sor. Miért tartja fenn tehát a kormány mégis ezt a javaslatot? Én három indokot is mondok, hogy megítélésem szerint mi motiválhatta. Nem készült el időben - nyilván nehezen is készülhetett el - a jövő évi költségvetés, s mire azt fogjuk tárgyalni, a kormánynak már nem lesz módja az előző gazdasági vezetést hevesen ócsárolni, márpedig ez egy nagyon praktikus szempont. Előre kellett jönni tehát, keresni egy színpadot, ahol közönség is van és tapsokra is lehet számítani. A második dolog: ez a pótköltségvetés megpróbál megoldani egy csomó nép szerűtlen intézkedést; a kellemetlenségeken jó túlesni minél hamarabb. Nehogy úgy járjon ez a kormány is, mint az elődje, hogy mire munkájának gyümölcse kezd beérni, már nagyjából a választások után vagyunk; hiszen a reálbéremelkedés, a munkanélküliségcs ökkenés - amely bekövetkezett - ebben az évben már semmiféle hatással nem volt a választásokra. Érdemes tehát sietni. Van ennek a sietésnek ezen kívül egy harmadik oka is; egy kísérleti léggömbről van szó. Fel kell mérni, hogy a képviselők mennyire engedel mes gombnyomogatók, vagy mennyiben tartják magukat politikaformáló testületnek, hány önálló gondolkodású, felelős ember van a parlamentben, aki tudja, hogy számadással tartozik választóinak. Még az 1995. évi költségvetés előtt ki kellett próbálni, mire haj landók a kormánypárti képviselők. Az önkormányzati törvénycsomag múlt pénteki megszavazása megnyugtathatja a Pénzügyminisztérium illetékeseit. A kormánynak ez a most tárgyalt dolgozata figyelemreméltó bemutatkozás ugyan, de sem a ki nem mondott, sem a benn e megfogalmazott célok elérésére nem alkalmas. Mi ennek a pótköltségvetésnek az üzenete? Az első üzenet a mi olvasatunkban az, hogy a kormány némileg hebehurgyán kapkod. Nézzük csak: másfélmillió forinttal kívánja kompenzálni az energiaáremelkedést, melyn ek összege nem azonos azzal a 70 százalékkal, amit a vonatkozó hivatal javasolt, nem azonos azzal a 30 százalékkal sem, amely számot pedig a miniszterelnök mondott ki, hanem - mint tudjuk - ez az emelés nulla