Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS, a Fidesz
79 1993 novemberében a Magyar Közigazgatásban az MSZP önkormányzati elképzeléseiről így írt: "Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése a részt vevő politikai erők által elismert, a jövő társadalomépí tésének kitüntetett területe" - a "társadalomépítés" kifejezéssel most nem akarok vitatkozni, számomra egy kicsit furcsa , de Vastagh Pál úgy folytatja, hogy "ez olyan nemzeti ügy, amely csak a konszenzus minimumának megteremtése esetén vezethet sikerre." Sokat idézhetnék Hack Péternek a kormányprogram vitájában elmondott közel félórás beszédéből, amikor azokat az aggályokat próbálta eloszlatni, hogy a parlament kormányzati többsége - meglévő 72 százalékos számaránybeli többsége - ellenére miért nem jelent veszélyt az alkotmányra, miért jellemzi majd a kormányzati többség működését az önkorlátozás, a konszenzusra való törekvés. Ennek kapcsán kelle reagálnom Magyar Bálintnak a választójogi törvény vezérszónoklatában elmondott mondataira? Kérem őt és kérem a z ötpártivá vált nyári egyeztetés valamennyi résztvevőjét - lévén, hogy szó szerinti jegyzőkönyv készült erről az egyeztetésről , hogy amennyiben egyetlenegy olyan mondat is elhangzott a nyári egyeztetésen, amikor mi valamivel egyetértettünk és azóta megv áltoztattuk a véleményünket és ezzel most nem értünk egyet, vagy egyetlenegy olyan kifogást, aggályt hangoztatunk most, a parlamenti felszólalásunkban, amelynek nem adtunk hangot a nyári egyeztetésen, akkor a szó szerinti jegyzőkönyvet idézve, legyen szíve s hozza ide a parlament elé, és úgy bizonyítsa azokat a vagdalkozó vádjait, amiben valamifajta politikai színjátékkal gyanúsítja meg az ellenzéket és - ezért vagyok kénytelen magamra venni ezt az inget - a Fidesz parlamenti képviselőit is. Ennek hiányában sajnos kénytelen vagyok visszautasítani ezt a vádat; nyáron, ezeken a tárgyalásokon a választójogi törvénnyel kapcsolatos valamennyi kifogásunkat és amit most az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban elmondtam, hangoztattuk. Az időhatárra most n em szeretnék utalni, hogy valóban csak két hét állte rendelkezésre, de egy dolgot mindenféleképpen szeretnék kiemelni. Az, hogy a konszenzus minimumára való törekvés sem jellemzi a kormánypártokat az önkormányzati törvény módosítását illetően, azt a veszé lyt vetíti előre, hogy 1989 óta példátlan precedens fordulhat elő: alkotmányos alapintézmények módosítására, újraszabályozására úgy kerülhet sor, hogy ebben a különböző politikai tényezők között nincsen konszenzus. Ez 1989 óta példátlan lenne a parlament é s a magyar politikai élet történetében - én remélem, hogy ez a helyzet nem fog bekövetkezni. Néhány konkrétumot hadd említsek. Szeretnék felvetni legalább egy vagy két olyan területet, aminek a szabályozása most hiányzik és amelyek az átfogó szabályozás el maradása következtében továbbra is el fogják nyújtani az önkormányzatok mindennapi működésének nehézségeit. Ilyen kérdés például az, hogy az önkormányzati képviselőtestület, a bizottságok, a jegyző, a polgármester, tehát a testületi működés belső szabálya inak további részletszabályai újra hiányoznak a törvényből, amely továbbra is nagyon sok gondot fog felvetni a működés területén. Nagyon komoly gondot jelent, hogy az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályok nem változnak meg, s megint csak a szab ályozás második üteme időpontjával kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy ez két költségvetést is jelenthet. Az 1995ös költségvetést teljesen frissen megválasztott testületeknek kell elfogadni; amennyiben valamilyen véletlen folytán '95. december 31éig ne m sikerül a módosítás második ütemét elfogadni, akkor az '96ra vonatkozó költségvetést is a gazdálkodásra vonatkozó új szabályok, az államháztartási törvény elfogadott reformja nélkül kell meghatározni. Ráadásul én még soha semmilyen dokumentumot nem látt am arról, hogy milyen iránya lesz az államháztartási reformnak, milyen módosítást, milyen plusz terheket vagy milyen, a gazdálkodás önállósága szempontjából eddig hiányzó garanciák megteremtését jelenti. Remélem, ha ilyenről van szó, ezek csak egy időben f ognak megtörténni. Befejezésül hadd említsek néhány olyan módosítási javaslatot, amely ilyen formában gyakorlatilag elfogadhatatlan. Számunkra nem fogadható el az az öszvér megoldás, amikor is a jegyző munkáltatói joggyakorlásá val kapcsolatban a polgármesteri egyetértés intézményét kívánja a kormánykoalíció
