Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS, a Fidesz
80 javaslata megteremteni. Úgy ítéljük meg, hogy az öszvér megoldással szemben az a megoldás sokkal célravezetőbb, amikor is a polgármesternek a jegyzővel szemben megvannak a kü lönböző munkáltatói jogai, de a jegyző hivatallal szembeni munkáltatói joggyakorlásában ennek az egyetértéskonstrukciónak mi nem látjuk értelmét. Dornbach Alajos nagyon sokat idézett az 1990es önkormányzati törvény módosításából és az akkori vitából. Akk or az egyik szakmailag és politikailag is legkényesebb intézmény a főispáni intézmény volt, amelyik most visszaköszön az 1994es módosításból. Hiszen mi történik? A főispáni intézmény 1990ben az önkormányzati törvényből úgy került ki, hogy helyette került megfogalmazásra regionális alapon a köztársasági megbízotti intézmény. Ehhez képest 1994ben a Belügyminisztérium közigazgatási hivatala megyei alapon szerveződik, a megyei hivatalvezetőnek pedig nem másra lenne jogosítványa, mintsem hogy az önkormányzat által elfogadott jogszabályt - amennyiben ő úgy gondolja - felfüggesztheti. Olyan mértékű főispáni jogosítványok köszönnek vissza ebből a törvényből, aminek kapcsán egyszerűen nem is értem, hogy miért nem gondolták végig a benyújtók ezeket a következmények et. Elfogadhatatlan számunkra az a megoldás, hogy az önkormányzatok belső működése szempontjából alapvető dokumentum, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásának minősített többséghez kötött szavazati aránya kikerülne a törvényből. Az a helyzet áll e lő, hogy a parlamentben kétharmados minősített többség kell a Házszabály elfogadásához, ennek analógiáján nagyon fontos kisebbségvédelmi szabály megfogalmazása érdekében került bele az önkormányzati törvénybe '90ben, hogy az SZMSZ elfogadásához minősített többségre van szükség. Erre most nincs szükség a kormány véleménye szerint. Nem értjük, hogyan egyeztethető össze a választójogi rendszer módosításának azon elemével, amely a részvételi küszöböt eltörölné a választásokon, az a megoldás, hogy a helyi népsz avazások érvényességi küszöbét viszont 50 százalék magasan kívánja meghatározni a koalíció javaslata. (12.50) Előfordul az a helyzet, ami tipikusnak is tekinthető, egy kis- vagy középméretű településen, városban a választópolgárok 2030 százalékának a rész vételével képviselőtestületet és polgármestert lehet választani, és egy helyi népszavazási ügyben, hogy érvényes, a népszavazást kezdeményezők szempontjából nem biztos, hogy eredményes, de érvényes népszavazást viszont a választópolgárok 50 százalékának a részvételével lehet csak megtartani. Nem is egészen értem, hogy mi lehet e mögött a szabály mögött a megfontolás. Számunkra ugyancsak elfogadhatatlan az a megoldás, hogy a polgármester az önkormányzati döntéssel szemben a felfüggesztés jogát kapná meg. Ol y módon került ráadásul ez a szabály bele a törvénybe, hogy az igen rövidre, kurtára sikerült egyeztetéskor a kormánykoalíció javaslatában ez az intézmény, ez a megoldás nem is szerepelt. Csak arra tudunk gondolni, hogy a kormányülésen valamelyik miniszter javaslatára, vagy az apparátus javaslatára kerülhetett be ez a szabály, de elég furcsa helyzetet teremtene az, amikor gyakorlatilag a polgármester saját diszkrecionális jogkörben függesztheti föl a képviselőtestület döntését. Lehet, hogy a polgármester é s a képviselőtestület többségének politikai irányultságában lesz különbség, a két intézmény, a polgármesteri és a testületi működés összecsiszolására persze megfelelő, kiegyensúlyozott eszközökre van szükség, de ezt az eszközt elfogadhatatlannak tartjuk. Befejezésül annyit szeretnék mondani, hogy nyilvánvalóan vannak, lehetnek, egész pontosan szeretnék fogalmazni, a kormánykoalició padsoraiban is olyan képviselők, akik azt mondják a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy nem ezt várták. Mi ezzel kapcsolatban azt mondhatnánk, hogy ezt azért nem vártuk volna a kormány részéről. De nem szeretném ezzel a fordulattal befejezni a hozzászólásomat, hanem elkerülendő azt a vádat, hogy a régi kormány azon kritikai mondatait elmondhassák az új kormány képvis elői, vagy az új kormánytöbbség képviselői, miszerint az ellenzék persze mondja a magáét, az a dolga, az ellenzék csak kritizál, persze hogy azt teszi, neki mindig csak kritizálnia kell, tehát itt most az önkormányzati
