Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS, a Fidesz
78 Hogy politikailag mennyire motivált egyébként ez a két ütemre való szétválasztás, arra csak hadd mondjak annyit, hogy a fővárosi önkormányzatra, a fővárosi önkormányzati rendszerre vonatkozó szabályozás esetén sem mi akadályát nem látta a kormánykoalíció annak, hogy egy abszolút átfogó módosítást eszközöljön, gyakorlatilag belefoglalja a fővárosi törvényt, nagyon jelentős módosításokkal az önkormányzati törvénybe. A feles törvényt beemeli a kétharmados törvénybe. Ap rólékos hatásköri szabályokat foglal bele az önkormányzati törvénybe úgy, hogy gyakorlatilag az útpadkával kapcsolatos önkormányzati hatáskörök a fővárost illetően benne vannak az önkormányzati törvényben, míg a legalapvetőbb hatáskörök vannak csak meghatá rozva jól vagy rosszul, mondjuk egyéb települési vagy területi önkormányzatok esetén. Nem akarok találgatásokba belebocsátkozni, de szakmai érveket igen nehéz felhozni ez ellen. Teljesen egyenetlen önkormányzati törvény jön létre például hatásköri szabályo zás szempontjából akkor, ha ilyen módon beemelődik a fővárost illető szabályozás. (12.40) Mi a két legfontosabb kifogás - hiszen ezek mellékes érveknek is tekinthetők. Az egyik az, amivel kapcsolatban itt számomra kevéssé meggyőző védekezést hallottam már, hogy igenis, ez a politikai szempontból szétszabdalt, több ütemű módosítás annak a lehetőségét teremti meg, hogy az önkormányzati választásokat követően a választások eredményeként létrejövő önkormányzati politikai összetételhez lehet majd igazítani az ön kormányzatokra vonatkozó szabályozást. 1990ben ez nemcsak kényszerűségből, hanem politikai megfontolásból is megtörtént; 199495ben ennek elejét kellene venni, mindenképpen garanciát kellene teremteni arra, hogy a kormány - ráadásul ilyen mértékű parlame nti többsége mellett - ne tehesse meg azt, hogy esetleg számára kedvezőtlen választási eredményhez igazítsa az önkormányzatokra vonatkozó további szabályozást. Az államháztartási reformot illetően is hadd utaljak egy kérdésre. Egyrészről Lamperth Mónika és Dornbach Alajos is említette, hogy egy időigényes folyamatról van szó. A kormányprogram 1995. december 31ét határozza meg azon időpontként, amíg a második ütem, az átfogó módosítás megtörténik. Ennek az a feltétele, hogy a rendkívül időigényes alkotmányo zásnak és a rendkívül időigényes államháztartási reformnak is törvényalkotási tárgyakban kell véget érni, el kell fogadni az új alkotmányt, és el kell fogadni az államháztartási törvényt. Az elmúlt négy évben a politikai tehetetlenség mellett az igen nagyf okú törvényalkotási munka is előidézte azt, hogy nagyon könnyen elképzelhető, hogy nem végez a parlament ezzel a munkával, így már nem '95. december 31., hanem '96 első vagy második fele az átfogó módosítás időpontja. Arról van tehát szó, hogy megválasztot t önkormányzati testületek, képviselők és polgármesterek saját képviselői ciklusuk feléig várakoznak arra, hogy legyen szíves, a parlament végezze már el azokat a módosításokat, amelyek teljessé tennék számukra azokat a feltételeket, amelyekhez a munkájuka t igazítaniuk kell, oldják meg azokat a problémákat, amely problémákhoz a parlament most nem nyúl hozzá az átfogó módosítás elmaradása miatt. Ezek a problémák megoldatlanul ott maradnak, továbbra is nehezítik az önkormányzatok működését. Így tehát egy igen komoly és felelőtlen lépésről van szó, mert ez a legfontosabb kifogás: ez a kétütemű módosítás bizonytalanságban tartja az önkormányzati képviselőket, a polgármestereket, a megyei közgyűlések tagjait, az egész önkormányzati intézményrendszert. Nem lehet t udni, hogy pontosan mi lesz a második vagy harmadik ütemű módosítás tartalma, nem lehet tudni, hogy mikor kerül sor erre a módosításra, hisz van egy határidő, amely határidő mindig csúszott, ha a parlament tűzte ki ezeket, s most sem lehet szent garanciát tenni arra, hogy ebből a határidőből nem fog kicsúszni a parlament vagy a kormánytöbbség, és nem is lehet tudni, hogy a szabályozás milyen mélységű lesz 1995ben. Ez a bizonytalanság pedig nem vállalható politikai kockázat, ezért ilyen értelemben elfogadha tatlan ez a kétütemű módosítás. Az előkészítésről néhány szót... Itt sem fogok tudni nagyon sok újat mondani, azonban a meggyőző erő nagyobb reményében hadd idézzek én is egy mondatot Vastagh Páltól - aki nem más, mint a kormány igazságügyminisztere; Vast agh Pál sokat idézett szerzővé vált itt a mai vitában...
