Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS, az FKgP
71 indokolt meghatározni. Ezért ilyen szervezetekben a felügyelőbizottságnak és az igazgatótanácsnak sem lehet tagja az érintett személy. A képviselőtestület hozzájárulása nélkül olyan szervezetnél sem lehetnek az érintett személyek tisztséget betö ltők, ahol az önkormányzat résztvevőként nem szerepel, tehát ott is csak a képviselőtestület hozzájárulásával lehessen bármilyen tisztséget ellátó a polgármester, illetve hozzátartozója, ahol az önkormányzat vagyoni érdekeltsége nem szerepel. Ide értendő az a társaság, szövetkezet vagy más szervezet, ahol a polgármester és hozzátartozója kizárólag a saját maga, illetve hozzátartozói által alapított gazdasági társaságban töltenek be különféle tisztségeket. A javaslat 36. § (2) bekezdés b) pontjának utolsó m ondatában az áll, hogy "A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében." De nem is ez a lényeg, hanem az utolsó mondat, amely szerint: "A jegyző által gyakorolt kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazás hoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges." Ha egyszer a polgármester határozza meg azt a kört, amelyhez az ő egyetértése szükséges, mi szükség van erre a szabályra? Lehetne úgy egyszerűsíteni, hogy vagy minden kérd ésben egyetértési jogot adni a polgármesternek, vagy ne a polgármester határozza meg az egyetértésével hozható döntések körét a saját maga számára, hanem ezt a képviselőtestület dönthesse el. A fővárost és a kerületeket érintő törvénytervezetről általában elmondható, hogy a főváros irányába mozdul el, és a centralizációt tartja a legfontosabb követelményének. Ennek a tendenciának egyik bizonyítéka a 62. § (4) bekezdése, amely szerint a kerület küldötte csak tanácskozási joggal vehet részt a fővárosi közgyű lés munkájában - míg korábban, szavazati joggal, képviselője volt annak. A 63. § (3) bekezdése értelmében azzal, hogy a főváros közgyűlésével kötött megállapodás alapján lehet csak átvállalni a fővárosi hatáskörbe tartozó közszolgáltatás szervezését, a főv áros megteheti, hogy ha nem akarja, nem adja át azt a - egyébként kerületi - feladatot és hatáskört, amit a kerület polgárainak érdekében, a polgárok kérése alapján a kerület tudna a leghatékonyabban ellátni. Ez vonatkozik a 63. § (4) bekezdésében foglalta kra is. Álláspontunk szerint nem megállapodással és nem is közgyűlési jóakarat alapján kell a feladat- és hatásköröket szétválasztani, mivel ehhez nem szükséges törvényi szabályozás. A feladat- és hatásköröknek pontosan, vitán felül állóan kell megjelenniü k - mert egyébként elégséges csupán annyi, hogy minden a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik. A teljes felelősség a közgyűlésé. Ha jogosítványaiból valamit lead a kerületnek, ennek végrehajtásáért is a közgyűlést terheli a felelősség. Nem csak a jogosu ltságokat kell körülbástyázni, hanem a felelősségi rendszert is meg kell határozni. Folytatva észrevételeinket, a 63/a § b) pontjának kritikájaként megállapíthatjuk, hogy az ezen törvényhelyekben írt rendelkezés minden jogkört elvon a kerületektől a lakásé pítés, a lakbérmegállapítás, a lakásfenntartás támogatása, a lakáshoz jutás és a lakáscserék engedélyezése területén. Ez utóbbival elérhető, hogy a főváros területén élő deviáns családokat meghatározott helyekre költöztessék: például csak meghatározott öve zetben ad a főváros támogatást, így lehetőség lesz arra, hogy az úgynevezett elitnegyedekből a nemkívánatos családok a majd kialakításra kerülő gettókba költöztethetők, az érintett kerület lakóinak terhérekárára. A hivatkozott rendelkezések az állampolgárok mindennapi ügyeibe való illetéktelen beavatkozást rejtenek magukban. A 63/a § g) pontjában írtak szerint - amely a tömegközlekedéssel és például a főútvonalak kijelölésével foglalkozik - a kerületeknek nem lesz lehetőségük arra, hogy a forgalomszabályozás, irányítás esetleges befolyásolásával megvédjék polgáraikat a közúti közlekedés környezetszennyező és egyéb káros következményeitől. Ugyanezen szakasz j) pontja, amely a piacok létesítésére és fenntartására tar talmaz szabályokat, lehetetlenné teszi, hogy a helyi kereskedelemben fontos szerepet betöltő piacok működésébe a kerületnek bármiféle beleszólása vagy befolyása maradjon.
