Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HOMOKI JÁNOS, az FKgP
70 helyi törvényalkotók. Hogyan? A választók akarata szerint legjobb tudásuk és lelkiismeretük alapján. És k i fogja végezni a helyi jogalkotás végrehajtását? Nem más, mint az államapparátus helyi szervei, a szakigazgatási szervek. (12.00) És ez, kérem, a lényeg. Ugyanis a két funkció semmiképpen sem keverhető össze egy olyan köztársaságban, amely alkotmánya szer int független, demokratikus jogállam. Fölvetődik bennem a kérdés, amit igen tisztelt képviselőtársaimmal is meg kívánok osztani: vajon helyese a tervezet I. fejezet 7. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint törvény vagy kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. A hatalmi ágak demokráciánkban szokásos szétválasztásának elve álláspontunk szerint súlyos csorbát szenved, ugyanis az államigazgatási és hatósági jogköröknek kizárólag a végrehajtó államapparátus helyi szervei jogosultságainak kell lenniük, amelyek viszont, mint végrehajtó szervek, feltétel nélkül kötelesek a jogalkotó által megalkotott jog szerint pontosan és lelkiismeretesen eljárni. Ugyanakkor elfogadhatónak tartjuk az I. fejezet 7. § (2) bekezdésében megfogalmazott tételt, amely szerint a törvényben vagy kormányrendeletben előírt esetekben, honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnök e részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Itt különösen kiemelném a "részt vesz" kifejezést: tehát nem ő csinálja, hanem az erre hivatott végrehajtó apparátus végzi el, és ő csak rendkívüli veszélyhelyzetben vesz részt. Álláspontunk szerint vitatható ugyanakkor az I. fejezet 7.§ (3) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a képviselőtestület a polgármestert, a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét saját államigazgatási jogkörében eljárva nem utasíth atja, döntéseit nem bírálhatja felül. A különböző szintű képviselőtestületek, tehát a népképviseleti szervek alkotmányos jogosítványainak csorbítását látjuk e rendelkezés érvényesítésében. A népfelség elve alapján már hogyne értékelhetné utólag a képvisel őtestület a polgármester intézkedéseit? Ugyanis a hatályos alkotmány 2. § (2) bekezdése így kezdődik: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé." A II. fejezet 8. § (4) bekezdés kimondja: "A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges i vóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről stb." Ez így helyes. De a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja javasolja e szakasz kiegészítését az alábbiak szerint: "...a polgárok vallási és lelkiismereti igényei szerint." Tegyük lehetővé, hogy az önkormányzat a polgárok vallási és lelkiismereti igényei szerint szervezze a helyi óvodai és általános iskolai oktatást. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, nem szeretnének még egy DabasSári ügyet? A II. fejezet 33/a § (1) bekezdésében megjelöltek szerint polgármester nem lehet sok más tisztségviselő és köztisztviselő mellett a közjegyző és a bírósági végrehajtó sem. Ha még e köztisztviselők sem lehetnek polgármesterek, mi indokolja, hogy az országgyűlési képviselő betölthet i ezt a tisztséget? Indokoltnak tartjuk ide felvenni az országgyűlési képviselőt is. A 33. § (2) bekezdése összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, de álláspontunk szerint ez nem pontos, így kiegészítésre szorul, az alábbiak szerint: "A polgármester és h ozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagja annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja, továbbá olyan gazdasági társaságnak, amelyben állami tulajdon jelenik meg." Ebben látjuk a kiegészítés lényegét. Ugyanezzel kapcsolatosak a 33/a § (3) bekezdés b) pontjában írtak is, amelyet azzal javaslok kiegészíteni, hogy olyan szerveze tnél sem, ahol az önkormányzat alapítóként, tagként, résztvevőként nem szerepel. Ahol az önkormányzat a gazdasági társaságban, szövetkezetben, illetve alapítványban résztvevőként szerepel, a polgármesterre és hozzátartozóira szigorú összeférhetetlenségi sz abályokat
