Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE, az MDF
62 Úgy vélem, hogy az a hiba, amit a polgármesteri összeférhetetlenség kérdésének előzetes eldöntésével a kormánykoalíció elkövetett, nem tetézhető azzal, hogy a módosítás további részét az önkormányzati választások utáni időszak ra halasztjuk. Míg az országgyűlési képviselői megbízatás és a polgármesteri tisztség összeférhetetlensége kérdésének kiemelése az önkormányzati rendszer szükséges korrekciójának egészéből, az alkotmányos aggályokat most figyelmen kívül hagyva, elsősorban szakmai szempontból volt aggályos, addig az a megoldás, hogy a szükséges korrekciók egy jelentős részét az önkormányzati választásokat követő időszakban kívánja a kormány elvégezni, a szétszakítással összefüggő szakmai aggályokon kívül jelentős politikai a ggályokat is felvet. (Közbeszólás a jobb oldalon: Úgy van!) Az Országgyűlés jelenlegi felállása szerint a kormányzó koalíció kétharmadot meghaladó többségével gyakorlatilag bármit megtehet, amiből az is következik, hogy jelentős a csábítás a vonatkozásban , hogy az önkormányzati választások után világossá váló pártpolitikai érdekek felülkerekedjenek az önkormányzatok hatékony működésére, illetőleg demokratizmusára, a központi irányítással szemben szükséges mértékű autonómiájuk biztosítására, illetve a külön böző önkormányzati testületek és tisztségviselők egymáshoz viszonyított súlyának kiegyensúlyozott szabályozásában megfogalmazható szempontokkal szemben. A problémát úgy gondolom, hogy megint csak a polgármesteri jogosítványok most javasolt változtatása vil ágítja meg a legjobban, de utalok arra is, hogy nemcsak a polgármester és a képviselőtestület közötti hatáskörmegosztás, hanem a megyék és a települési önkormányzatok viszonya is olyan kérdés, nem beszélve a megyei jogú városok helyzetéről, amely kérdések eldöntésének az önkormányzati választások utáni időszakra halasztása politikai kételyeket vet fel, mind abban a vonatkozásban, hogy a szabályozásnál a kétharmados parlamenti többséget is figyelembe véve pártpolitikai megfontolások kerekedhetnek felül, min d abban a vonatkozásban, hogy az ezzel kapcsolatos kételyek a szabályozás politikai hitelét csökkenthetik, és a demokrácia stabilitását áshatja alá, ha a demokratikus intézmények szabályozásának politikai hitelessége, általános elfogadottsága kérdésessé vá lik. (11.20) Visszatérve a polgármesterek hatáskörére: a törvényjavaslat elfogadása esetén egy eddig nem létezett kapu létesül az önkormányzati hatáskörgyakorlás rendszerében. A törvény tudniillik úgy módosulna, hogy a jövőben bármely törvé ny a polgármesterek részére is telepíthet önkormányzati hatásköröket, szemben az eddigi rendszerrel, amely szerint csak átruházott hatáskörben gyakorolhatott a polgármester önkormányzati jogokat, illetőleg gyakorolhat a jelenlegi szabályozás mellett. Az el mozdulás alapvetően helyeselhető, hiszen a polgármesterek általános körben biztosított közvetlen választási lehetőségével valóban csak kevéssé egyeztethető össze a hatályos jog szerinti modell, amelyben lényegében semmilyen jogosítvány nem járul a polgárme steri felelősséghez. Viszont konkrétan meg kellene határozni a polgármestert jövőben megillető önkormányzati hatásköröket. Enélkül a törvényjavaslat elfogadása esetén létesített kapuról nem lehet tudni, hogy ez a kapu egyáltalán kinyílike a jövőben, résny ire nyílike csupán vagy a későbbi kormányzati szándékok függvényében esetleg teljesen kitárul. Ezt a módszert, amely a dolog lényegét homályban hagyja, elfogadhatatlannak tartjuk. Az egyetlen helyes és elfogadható lépés a kormányzat részéről - belügyminis zter úrnak címzem - az lenne, ha kiegészítve az önkormányzati törvénycsomagot, haladéktalanul beterjesztené a hatáskörtelepítés megváltoztatását előirányzó legfontosabb törvénymódosító javaslatait, például az úgynevezett hatásköri törvény vonatkozásában. De ugyanígy helytelen az önkormányzati választások utáni időszakra bízni a megye és a települési önkormányzatok súlyának esetleges eltolódását, valamint a megye és a központ viszonyának átértékelését is. Ugyancsak célszerű lenne - ez már más téma - egyes r égóta vajúdó kérdésekben, mint amilyen például az önkormányzatok gazdálkodásának hathatós ellenőrzése, érdemben előrelépni. Ebben a
