Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE, az MDF
61 egyetértésnek ki kell terjednie a változtatás mikéntjére is. (Közbeszólás a jobb oldalon: Úgy van!) Ahogy a választási törvények alapvető módosítása közvetlenül a választások előtt a demokrácia íratlan szabályaiba ütközik, az is alapkövetelménynek tekinthető, hogy a megválasztott testületek jogi helyzete egy cikluson belül lehetőleg lényegesen ne módosuljon, illetve ha egy demokratikus intézményben alapvető változtatásokra van szükség, azokat az adott in tézményre vonatkozó választások előtt kell megtenni. Egyrészt hogy a választók tudják, hogy mire adják voksukat, és a megválasztottak azt, hogy mire vállalkoznak, másrészt - és ez sokkal fontosabb , hogy a megválasztottak ne aszerint kapjanak több vagy ke vesebb lehetőséget, hatáskört vagy vagyont, hogy milyen pártállásúak. Mint ahogy a választások előtti lényeges módosítása a választási törvénynek is azért aggályos, mert a játékszabályok utolsó pillanatban történő jelentős változtatásával a választási esél yeket is módosítani lehet. Arra az ellenvetésre pedig, hogy 1990ben is anélkül választottak az emberek önkormányzatot - és ez az ellenvetés elhangzott az önkormányzati bizottságban , hogy készen lettek volna az önkormányzatok működési feltételeit a maguk teljességében meghatározó törvények, nos, az a válaszom, hogy valamennyi új törvény meghozatala annak idején, 1990ben nagyon hosszú időt, hosszúhosszú hónapokat vett igénybe, és azzal mindenki egyetértett 1990ben, hogy a tanácsrendszert haladéktalanul le kell váltaniuk az önkormányzatoknak. Most viszont vannak törvények, vannak előkészített módosítások, amelyek meghozatalát az új önkormányzati testületek és polgármesterek megválasztása utáni időre halasztani nincs méltányolható indok. A széles körű mege gyezés keresésére törekvő kormánypolitikára vonatkozó előzetes ígéretek a kormány eddigi döntéseinek tükrében máris sokak szemében, enyhén szólva, kérdésessé váltak. A demokratikus alapintézmények szabályozásának általános elfogadottsága azonban a demokrác ia stabilitásának egyik fontos biztosítéka. Ennek felismerése vezette 1989ben a meghatározó politikai erőket, köztük a legmeghatározóbbat, a Magyar Szocialista Munkáspártot arra, hogy a demokratikus intézményrendszer minél szélesebb körű egyetértés alapjá n alakuljon ki. Rossz úton járnak a legalábbis képviselői számát tekintve meghatározó kormánypárt jelenlegi képviselői, ha állampárti jogelődjüktől a távolságtartást abban vélik megtalálni, hogy ismét kormányra kerülve megtagadják azt a módszert, amire az MSZMP legalábbis sok évtizedes hatalomgyakorlása befejezését megelőzően rátalálni látszott. A kormányzó pártok részéről a felkészülés hiányára hivatkozni sajátszerű érvelés, miután az előkészítő munkában ők is részt vettek, szakmai hátterüket képező szakér tők jelen vannak az érdekképviseletekben és szakmai szervezetekben, és feltételezem, hogy a kormányzó pártok programja mögött is részletekbe menő szakértői munka van. Sajnos, a kormánykoalíció már eddig is jelentős hibát elkövetve nyúlt hozzá az önkormányz ati rendszerhez. Nem kívánom felidézni a parlament első érdemi munkanapján lefolytatott vitát, ezért csak utalok rá, hogy a most javasolt változtatások közül az egyik legjelentősebbel, a polgármesterek közvetlen választásával teljesen ellentétes irányú vol t az a tiltakozásunk ellenére elfogadott módosítás, amely az összeférhetetlenség feloldásával lehetővé tette a polgármesteri tisztség és a parlamenti képviselői mandátum együttes ellátását. Ezzel nyilvánvalóan leértékelődött a polgármesteri tisztség. És ho gy ez a jogalkotó számára is egyértelmű, azt bizonyítja a kormány által T/33. szám alatt beterjesztett törvényjavaslat indoklása, miszerint, és most idézek: "Ha a főállású polgármester országgyűlési képviselő, e feladatának maradéktalanul meg kell felelnie . Ezért az országgyűlési képviselői tiszteletdíj teljes összegben megilleti. A polgármesteri feladatoknak azonban ez esetben csak részben tud eleget tenni. Ez indokolja, hogy e kettős feladatellátás esetén a polgármesteri illetmény 50 százalékát kapja meg. " Most pedig e tisztség leértékelése után alig egy hónappal a polgármestert erősíteni kívánjuk. Más kérdés, hogy változatlanul bizonytalanságban maradunk a tekintetben, hogy a közvetlen választással nyert legitimációhoz vajon kapcsolódnake és milyen mérté kben hatásköri változtatások.
