Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP
56 Soron következnek tehát az egyes frakciók vezérszónokai. Megadom a szót dr. Lamperth Mónikának, a szocialista párt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LAMPERTH MÓNIKA , az MSZP képviselőcsoport részér ől: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Már a választásokat megelőző programkészítés időszakában a pártok egyetértettek abban, hogy az 1990ben létrehozott önkormányzati rendszer meghatározó állomása volt a jogállamiság kiépítésének. A kormányprogram meg állapítja, hogy az önkormányzati törvény tartalmában és szellemében utat nyitott az önálló, demokratikusan és átfogó felelősséggel működő helyi önkormányzati rendszernek, amely alkalmas a mindenkori központi hatalom valóságos ellensúlyozására. Az önkormány zati törvény átfogó, strukturális reformjára tehát nincs szükség. Ugyanakkor az elmúlt években felszínre kerültek az önkormányzati szabályozás hiányosságai, néhány helyen ellentmondásai, amelyeket korrigálni kell. A korrekciót két lépésben szükséges elvége zni: az első lépést most, az önkormányzati választások előtt, a jelenleg beterjesztett törvénycsomag alapján kell megtenni; a második lépésre pedig 1995. december 31ig kell sort keríteni. A beterjesztett önkormányzati törvénymódosítás bizottsági vitájában az ellenzéki pártok részéről a legélesebb kritikát a kétlépcsős törvénymódosítás kapta. Politikai hátsó szándékkal is meggyanúsítottak bennünket, amely szerint az érdemi módosításokat az önkormányzati választások eredményének ismeretében kívánjuk beterjes zteni. Lássuk tehát részletesen, hogy miért szükséges a két lépcsőben való szabályozás. 1. A kormány a szilárd alkotmányosság megteremtése érdekében új alkotmány megalkotása mellett kötelezte el magát. Az alkotmányozás érinti az állami szervek egészét, így az önkormányzati rendszert is. Az önkormányzatokat érintő alkotmányos szabályozás során biztosítékokkal kell alátámasztani a helyi, területi autonómia szervezeti struktúráját és működési rendjét. Ez egyrészt az önkormányzatokra vonatkozóan kidolgozottabb, részletesebb alkotmányi szabályozást igényel, másrészt azoknak a garanciáknak a rögzítését, amelyek az önkormányzatokat érintő törvényi szintű szabályozás számára adnak kiindulási alapot. Természetes tehát, hogy az alkotmányozás folyamatából nem szakíthat ó ki az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás, azt a teljes alkotmányozó folyamatba kell beépíteni. 2. A kormány kidolgozza az államháztartási reform programját, amely az önkormányzatok gazdálkodását is alapvetően meghatározza. Ez a munka időigényes, mive l hosszú távra szól, átfogó szakmai megalapozást és politikai egyeztetést igényel, amely többek között a szociális partnerekkel való konszenzus kialakítására törekszik. Az államháztartási reform és az önkormányzati gazdálkodás korszerűsítése kereté ben kell meghatározni a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok körét és az önkormányzatok által ellátandó állami feladatok finanszírozásának garanciáit. Az előbbiekből következik, hogy az államháztartási reform kidolgozásával párhuzamosan kell hogy e lkészüljön az önkormányzatok gazdálkodására és a finanszírozásra vonatkozó új szabályozás. 3. Megkezdődik a közigazgatás korszerűsítése. Mivel az állami szervezeten belül megfelelő összhangot kell biztosítani, ezért a közigazgatás reformja nemcsak a közpon ti szerveket, a dekoncentrált államigazgatási szerveket, hanem az önkormányzatokat is érinti. Nem ez lenne a helyzet, ha a kormány 1992. évi határozatával meghirdetett közigazgatáskorszerűsítési program már meghozta volna a várt eredményeket, amelyeket mo st fel lehetett volna használni. 4. Az önkormányzatok funkcióit, feladat- és hatáskörét az önkormányzati törvény által meghatározott kereteken belül az ágazati feladat- és hatáskört telepítő törvények határozzák meg. Nem a hatásköri törvény revíziójára kés zülünk, hanem ágazati törvények megalkotásával, módosításával, ágazati politika megvalósításával kívánjuk az önkormányzati feladatkört teljesíteni.
