Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat,valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP
57 Most a változtatás főbb irányairól csak felsorolásszerűen szeretnék néhány gondolatot mondani, és utána az á ltalam legfontosabbnak tartott részekről egy kicsit részletesebben szólnék. Tehát a változtatás főbb irányai: 1. Tapasztalataink szerint több településen a képviselőtestületek elszigetelődtek a lakosságtól. Ezért a törvénymódosítás újragondolja a képvisel őtestület és a helyi civil társadalom kapcsolatát. 2. A törvénymódosítás tisztább viszonyt teremt a polgármester és a testület kapcsolatában, tartalmazza a polgármesterre vonatkozó szabályozás reformját - a jelenleg hatályos törvényben ez volt az a terüle t, ahol a legtöbb probléma jelentkezett. Erősödik a polgármester a testülettel szemben, ugyanakkor növekszik a felelőssége is. 3. Rendkívül fontos része a törvénytervezetnek, hogy egyértelműbb helyzetet kíván teremteni a középszint kérdésében. A hatályos s zabályozás lehetővé tette, hogy középszinten az állami szervek kerüljenek túlsúlyba, ugyanakkor megítélésünk szerint - a szocialista frakció és a kormányprogram szerint is - a középszintű közigazgatásban biztosítani kell az önkormányzati dominanciát. 4. A középszint szereplői közül a legjelentősebb változást a köztársasági megbízotti hivatal megszüntetése és a megyékben működő közigazgatási hivatal létrehozása jelenti. 5. A törvényjavaslat határozott lépéseket tesz a főváros igazgatásának egységesebb, haték onyabb rendszere felé. A fővárosban továbbra is kétszintű önkormányzat müködik: a kerületeken belül megoldható feladatokat a kerületi önkormányzat, az ezt meghaladókat pedig a fővárosi önkormányzat látja el. 6. Meghatározó jelentőségű a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló részek beépítése a helyi önkormányzatokról szóló törvénybe. Részletezve néhány kiemelten fontos kérdést, először a testületi működésről. A testületi működ ést érintő változtatás egyik fontos eleme a kapcsolatfelvétel a civil szervezetekkel. Mint már említettem, több településen a képviselőtestületek elszigetelődtek a lakosságtól, a civil szervezetektől, s néhány helyen ez az elszigetelődés tudatos elzárkózá ssá is torzult. A javaslat kötelezi arra a képviselőtestületet, hogy szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az önszerveződő közösségek azon körét, amelyek meghívottjai lesznek a testületi ülésnek, s amelyeknek a tevékenységét érintő körben ta nácskozási jogot biztosít. Emellett igen fontos a zárt ülésre vonatkozó szabályozás, amely pontosan és szigorúan meghatározza a zárt ülés tartásának feltételeit, eleget téve az Alkotmánybíróság határozatának, s biztosítva ezáltal, hogy az önkormányzatok a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt végezzék munkájukat. Reményeink szerint ez a szabályozás is erősíti a helyi társadalom és az önkormányzatok közötti kapcsolatot. A javaslat politikai konfliktusfeloldó funkcióval is rendelkezik. Szigorú szabályok közö tt lehetőséget biztosít arra, hogy az ellehetetlenült önkormányzatok feloszlassák saját magukat. Ebben az esetben nemcsak a képviselőtestület megbízatása, hanem a polgármesteré is megszűnik, s új választás kiírásával, új testület és polgármester választás ával a kezelhetetlen konfliktusok helyben feloldódhatnak. A polgármesterről. Már a parlamenti választásokat megelőzően csaknem teljes körű konszenzus mutatkozott abban, hogy a polgármestert közvetlenül kell megválasztani, ezzel is megerősítve, kiemelve a f unkció jelentőségét. A javasolt szabályozás többféle módon is erősíti a polgármestert. Így többek között közvetlenül hatáskörök címzettje lehet, amely az ágazati törvények módosítása, illetve megszületése során tovább szélesítheti a polgármester hatáskörét . A javaslat világosan kimondja, hogy a polgármester irányítja a hivatal munkáját, a polgármester tesz javaslatot az alpolgármester személyére és irányítja tevékenységét, gyakorolja az intézményvezetők feletti egyéb munkáltatói
