Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
522 véleményem szerint nevetségessé fogja tenni azt, hogy a választópolgárok megfontolják: kit tartanak alkalmasnak vagy kit nem tartanak alkalmasnak. (18.00) Tehát mindenfajta nehézség nélkül meg fogják tenni, mindenkinek mi ndent aláírnak, és emiatt gondot fog jelenteni. Jogászként, miután a '90es önkormányzati választásokon és egy népszavazásnál, országgyűlési választásokon választási bizottságnak voltam a tagja, gondot okozott, hogy a kifogás elbírálása során nincs az eljá rás szabályozva; a választási szerv jegyzőkönyvet, határozatot milyen alakszerű formában hozzon, nincs eldöntve. Ha egy választási bizottság a választási kifogás elbírálása során tanút akar meghallgatni, bizonyítékokat akar beszerezni, akkor ezt pillanatny ilag oly módon, olyan eljárási módon teheti, hogy visszaemlékezik, hogy körülbelül hogy lehet ezt csinálni, és akkor hoz erről egy döntést. De hogy az állampolgár köteles megjelenni a tanúmeghallgatáson, vagy egy hatóság köteles a választási szerv megkeres ésének eleget tenni, ennek a jogi megalapozottságát igazából nem találtam. Ezért indítványoztam, hogy a kifogás elbírálása során az államigazgatási eljárási törvény mögöttes szabályainak alkalmazására kerüljön sor. Tehát itt nem akartam az eljárási törvény t főszabályként behozni. De egy olyan mögöttes joganyag legyen, amelyre a választási szervek a kifogás elbírálása során, amely az állampolgári jogok garanciális biztosítását jelenti, tudnak támaszkodni. A kormánynak a képviselője is elismerte, hogy ez való ban nincs szabályozva. Fogják majd szabályozni, majd lesz egy olyan eljárási törvény, amely mind az országgyűlési választások, mind az önkormányzati választások során az eljárást pontosítani fogja, kodifikálni fogja. De ez olyan gondot nem jelent egyelőre, hangzott a válasz a kérdésemre, úgyhogy nem érzik indokoltnak ennek a szabályozását. Én megkérdezem önöktől, s a szavazás során nyilvánvalóan választ fogok erre kapni, hogyha valaki kifogásolja a választásnak a tisztaságát, hisz kifogást törvénysértés mia tt adnak be, akkor ennek a kifogásnak az elbírálási rendje, az eljárási rendje rábízhatóe a választási szervnek a jóindulatára, vagy pedig meg kell kötni a választási szervnek a kezét, hogyan és milyen módon járjon el, milyen tartalmú határozatot szerkess zen, például hogy az tartalmazza a jogorvoslati lehetőséget vagy pedig nem. Én úgy gondolom, hogy nem szabad megvárni, hogy majd a kormány be fogja terjeszteni, és majd a következő, négy év múlva esedékes választások során kodifikálva lesz az eljárás, addi g is a választási szervek számára kell egy mankót biztosítani, hogy jogilag szabályozott és törvényes formában tudjanak eljárni. Ehhez képest viszont megdöbbentő volt a számomra, hogy a kormányjavaslatból kimaradván, hogy a bíróság három napon belül döntsö n a kifogásról, utólag mégis támogatják ezt a javaslatot. Tudniillik törvénysértésre hívjuk föl a bíróságnak a figyelmét. Mert elhangzott az önkormányzati bizottságban, hogy a választási szerv, tehát a területi választási, helyi választási bizottság ne hal lgasson meg tanút, majd a bíróság. Igen ám, de ha kodifikálni fogjuk, hogy három napon belül döntsön a beérkezéstől számítva, akkor nem lesz abban a helyzetben a bíróság, hogy ténylegesen tudjon dönteni, ha három napon belül a tanú nem jelenik meg, és kime nti, mert mondjuk, beteg, az okirat nem érkezik meg, és menthető okból nem érkezik meg, vagy ha a bíróság azt a nem peres eljárásban számára biztosított szabályt alkalmazza, hogy a határozathozatalt nyolc nappal elhalasztja, mert nagyon komoly kérdésről va n szó. Miután jelenleg a választási összesítés már számítógéppel történik, én el tudok képzelni olyan kifogást, amely éppen a számítógépes összesítésre irányul, amelynek a megvizsgálására szakértőt kell igénybe venni, a szakértő igénybevétele viszont három napon belül megalapozott, komoly szakvélemény előterjesztésére nem ad lehetőséget. Itt a három nap az én véleményem szerint a bíróság számára általában tartható határidő, de ha nem fogja tudni tartani, akkor mi a magyar bíróságot egy olyan törvénysértésre köteleztük, aminek igazából nincs indoka. Mert ha nyolc nap
