Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
521 eze k helyett olyan kifejezéseket honosítsunk meg, amelyek a magyar nyelv szabályainak megfelelnek. Az együttes jelentés 43. pontja kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság tagja megmagyarázhatja az állampolgárnak, hogyan és miként kell szavazni, de ez agit ációt nem tartalmazhat sem a jelölt ellen, sem a jelölt mellett. Úgy gondoltam, hogy az "agitáció" szót helyettesítsük egy olyan szóval, amelynek a jelentéstartalma megfelelő, de nem idegen, hanem magyaros hangzású. Egyébként ki is másoltam az idegen szava k értelmező szótárából, hogy mit jelent az agitáció, hiszen ha ez a szó szerepel az Idegen szavak szótárában, akkor nyilvánvaló, hogy ez idegen szó. Lehet, hogy meghonosodott a magyar köznyelvben, de nem biztos, hogy a törvényalkotás során ezt kell használ ni. Nem akarom felolvasni, hogy mit jelent, mert nem akarok visszaélni a Ház türelmével; akinek van kedve, megnézi. De van benne olyan értelem is, hogy bujtogatás, lázítás. Nem hiszem, hogy a jogalkotó akarata szerint való lenne, hogy ilyen értelmet tulajd onítsunk egy szavazatszámláló bizottsági tag kijelentésének. Én azt szeretném, szerettem volna, hogy az "érvelés" kerüljön az "agitáció" helyére, hisz érvelni valaki ellen vagy valaki mellett véleményem szerint - jelentéstartalmát tekintve - teljes egészéb en fedi az agitációt. Tudniillik az agitáció szónak van egy kevésbé kedvező történelmi hangulata. Próbáljuk meg ezt kicserélni, és ehhez kérem képviselőtársaim támogatását. Ugyanezen a jogszabályhelyen helyezkedik el, hogy: a jelölt vagy a lista kiesik a s zavazólapok elkészítése után. Ironikusan megkérdeztem az előterjesztőtől, hogy honnan esik ki. A sorból esik ki? Az ablakból esik ki? Vagy ugyan honnan esik ki a lista? Mert igaz, hogy elhangzott az önkormányzati bizottságban, hogy a polgári jog öröklési s zabályai is ismerik ezt, de ott benne van a törvénykönyvben, hogy kiesik az öröklésből. Megmondja, hogy honnan esik ki. Itt viszont hiányzik egy szócska. Mert vagy megmondom, hogy honnan esik ki, vagy pedig megpróbálom egy másik kifejezéssel helyettesíteni - de így nyelvtanilag, nyelvhelyességi szempontból ez nem állja meg a helyét. Komoly érvek hangzottak el amellett, hogy miért akarjuk a helyi önkormányzati választásokon megszüntetni az érvényességi és az eredményességi küszöböt. Ehhez képest elfogadhatat lannak tartom, hogy a kisebbségi önkormányzati választások tekintetében mégis azt mondjuk, hogy akkor érvényes a szavazás, ha legalább 25 választópolgár leadta a szavazatát. A kettőt egymás mellé helyezve azért érzem ezt elfogadhatatlannak, mert miért prób áljuk az önkormányzati választásokhoz képest súlyosbítani a kisebbségi önkormányzati választásokat. Tudniillik a jelöltajánlási rendszerben van egy pozitív diszkrimináció a kisebbségek esetében, ott nem 3 százalék van, hanem jóval kevesebb a jelöltajánlás. Ehhez képest viszont könnyű jelöltet ajánlani. Megszavazását azonban nehezebbé tesszük, mint a települési önkormányzatoknál, mert ott, a végletekig fokozva - bár nem fog bekövetkezni - egy fő szavazata elegendő, a kisebbségeknél pedig 25 fő szavazata kell . Úgy gondolom, hogy a két rendszerben meg kellene teremteni az egységet. Az ajánlások számánál - ahogy az önkormányzati bizottság előadója is elmondta - kértem a bizottságot, hogy támogassa azt a módosító indítványt, hogy egy választópolgár ne ajánlhasson több jelöltet vagy több listát, mert ez komolytalanná teszi az ajánlást. Ez egyébként idegen a magyar választási hagyományoktól, hisz a szabad választásokat számítva háromszor történt meg már az, hogy kötve volt: egy embert lehetett ajánlani, illetőleg eg y szervezet ajánlásához fűződött aztán a kinyilvánított akarat. Ha most szabaddá és parttalanná tesszük ezt, akkor viszont érthetetlen az ajánlási küszöb 1 százalékról 3 százalékra való felemelése. Hiszen a jelenlegi helyzetet figyelembe véve azt hiszem, e bben az esetben az ellenzéki pártoknak sokkal több ajánlásuk lesz, mert mind a négyen egymást fogjuk ajánlani, és nem fog ez gondot okozni, a két kormánypárt pedig csak egymást tudja ajánlani, így abszolút értékben kisebb a lehetőségük. De egy választójogi törvényt nem az adott helyzetre kell megalkotni, hanem a jövőre nézve. Ha egy voksa, egy szavazata lehet az állampolgárnak, akkor ezt megelőzően miért tesszük lehetővé, hogy ő viszont többet tarthasson alkalmasnak? Hisz amikor szavaz, úgyis csak egyre fog szavazni. Ez az ajánlási rendszer
