Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz
53 egyhetes késéssel , akkor ezt a jogalkotási törvényt sértő módon tette meg. Olyan formában nyújtotta be, amelyet a jogalkotási törvény nem ismer, s ezek után rákényszerült ar ra, hogy az utolsó pillanatban visszavonja ezt, s egy másik törvényjavaslatot nyújtson be. Ily módon az a javaslat, amelyről most vitatkozunk, négy napja van a képviselők előtt. Nemcsak a jogalkotási törvény megsértésével volt igazából baj, hanem baj van a zzal is, hogy a Házban nagy nehezen kialakult négyéves gyakorlat is sérülni látszik, hiszen az ilyen jelentőségű törvényjavaslatoknál a frakcióknak is alig marad idejük az érdemi egyeztetésre. Mondom még egyszer: az első javaslat múlt hétfőn érkezett meg, az ezt módosító, a tényleges előterjesztést tartalmazó javaslat csütörtökön, volt olyan képviselő, aki e héten kapta meg, és már elkezdtük az általános vitát. Jól emlékszem azokra a kéthárom évvel ezelőtti házbizottsági ülésekre, ahol épp az SZDSZ és az M SZP képviselői nagyon sokszor tiltakoztak amiatt, hogy nincs érdemi egyeztetésre idő az ilyen nagysúlyú törvényjavaslatok kapcsán, s a kormány mindig át akarja hajszolni ezeket a törvényjavaslatokat. Láthatóan a módszer azóta sem változott, csak a szerepek cserélődtek fel. Ami pedig a politikai szándékokat illeti, egy választási törvény módosításakor, így az önkormányzati választásokról szóló törvény módosításakor is érdemes keresnünk a változtatás mögött rejlő politikai szándékokat. Magyarországnak a polit ikai története, s lehet egyébként európai példát is hozni, elég gazdag példatára annak, hogyan lehet a választási rendszert a napi politikai érdekeknek és az éppen kialakult politikai erőviszonyoknak megfelelően alakítani, azért, hogy a változtatás révén a hatalom megszerzése, illetve a hatalom megtartása egy politikai csoport számára hosszú távon is biztosítható legyen. (10.40) Tisztelt Ház! Tisztelt Választók! Jogos az aggály, hogy e törvényjavaslat benyújtásakor is hasonló aktuálpolitikai megfontolások j átszottak szerepet. Mit is csinált a kormány valójában, amikor ezt a törvényjavaslatot előterjesztette? Először is vitára bocsátott egy törvényjavaslatot - amint az előbb említettem , előterjesztette azt, ami egyébként a kormány saját programjának sem fel elt meg. Utalnék itt a polgármesterek választására vonatkozó passzusokra. Hiszen az a tervezet azt tartalmazta, hogy a polgármestereket közvetlen módon - a közvetlen mód, az azt jelentette, hogy a listavezető lenne a polgármester - válasszák meg, tehát ily módon nem felelt meg a kormányprogram célkitűzéseinek sem. De ezzel az előterjesztéssel, ami számos ponton - és ezt elismerem - lényegesen rosszabb volt a most előttünk fekvő javaslatnál, ezzel az előterjesztéssel rá akart ijeszteni az ellenzékre. És azt gondolom, hogy erőfölényét is akarta egyúttal mutatni; bizonyítván azt, ha akarja, akár ezt a törvényjavaslatot is elfogadtathatja. Majd ezután, amikor visszavonta ezt az előterjesztést, benyújtott egy másikat - még egyszer mondom - jobb, mint ami volt , feladva eredeti koncepciójának néhány elemét, látványos gesztusokat téve az ellenzék felé; például pont a polgármesterek kérdésében. Ugyanakkor nagyon világosan kiderült ezeken a tárgyalásokon, hogy vannak rendíthetetlen elemei ennek a törvényjavaslatnak: mégpedig a választások egyfordulós jellege, valamint a részvételi küszöb eltörlése. Mi lehet a politikai hátsó szándék, a politikai szándék e mögött a törvényjavaslat mögött? Vagy miből indulhatott ki az MSZP, amikor ezt a törvényjavaslatot elkészítette? A z első, amiből kiindulhatott, hogy a koalíciónak, a koalíció pártjainak a népszerűsége novemberre csökkenni fog; ez nagy valószínűséggel megjósolható. A másik, amiből kiindulhatott, hogy az elmúlt négy év tapasztalatai azt bizonyították, hogy a pártok néps zerűségének csökkenése és a pártokból kiábránduló szavazók nem azonnal keresnek maguknak másik pártot, hanem néhány hónap elteltével választanak maguknak újra támogatásra érdemesnek tartott pártot.
