Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 6 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz
54 Most a választás várható időpontja - ami november vége - é ppen ez az időpont, amikor már a választópolgárok egy jelentős része kiábrándulhat a jelenlegi kormánykoalícióból, de még nem választ magának új pártot. Ugyanakkor pontosan emiatt félni lehet attól, hogy az alacsony részvétel miatt több helyen nem lesz ere dményes vagy érvényes az önkormányzati választás, ezért kéthárom hónap múlva ezt meg kell ismételni. És kéthárom hónappal később, nyilván másokkal, csekélyebb az esély arra, hogy a parlamenti választási sikerét ez a két párt megismételje. Ezért kell tehá t eltörölni a választási részvételi küszöböt, és ezért kell mindenképpen a választás érvényességét és eredményességét biztosítani. Azok az érvek pedig, amelyek a választás olcsóságáról, ésszerűségéről, egyszerűségéről, halaszthatatlanságáról szólnak, bár l átványosak, de csak arra valók, hogy ezt a politikai szándékot elleplezzék. Mi lesz ennek a módosításnak a következménye? A módosítás következménye az lesz, hogy egy egyfordulós, relatív többséges rendszer végén a választók kisebbségének és nemcsak a válas ztók kisebbségének - és ez egy lényeges különbség az előbb elhangzottakhoz képest , hanem a választáson részt vevők kisebbségének akár 2030 százaléka támogatásával is abszolút többséget, akár a mandátumok 60 százalékát is meg lehet szerezni. Az eddig elmondottak alapján világosan láthatóak és érthetőek az MSZP politikai szándékai; sokkal kevésbé érthető és látható ez a másik kormánypárt, az SZDSZ esetében. Ez a javaslat ugyanis egy, a helyi kormányzás terhét sok helyen a vállán cipelő SZDSZ sz ámára nem kedvező. Nem kedvező azért sem, hiszen a választáson lényegesen alacsonyabb támogatottságot kapott, mint a győztes MSZP. Márpedig ha a támogatottság arányai nem változnak, és a két kormánypárt egymással is versenyez - miként ez az eddigi nyilatko zatokból kitűnt , akkor az SZDSZnek nem sok keresnivalója van egy egyéni kerületi rendszerben. Nem kedvező végül az SZDSZ számára ez a rendszer azért sem, hiszen a két kormánypárt közül a népszerűségvesztés először - sajnálatos - az SZDSZt érte el; a Sz ondaIpsos legutóbbi felmérése szerint egy hónap alatt potenciális támogatóinak körülbelül az egyharmadát veszítette el. Hogy miért támogatja mégis az SZDSZ ezt a javaslatot, ez talán a vitából kiderül, vagy pedig a választások után fogjuk megtudni. Nagyon sok konkrét kérdés van, amire - azt hiszem - érdemes a törvényjavaslat kapcsán kitérni. Én egyetlenegyet emelek ki; a többi, azt hiszem, a részletes vitára hagyható - ez pedig az ajánlások rendszere. Magyar Bálint is érintette ezt a kérdést, és azt gondol om, miután ebben az idő rövidsége miatt igazából komoly vita nem bontakozott ki ezen a bizonyos hatpárti egyeztetésen, erre mindenképpen vissza kell majd térni. Hiszen ez a javaslat, ami előttünk fekszik - függetlenül attól egyébként, hogy az ajánlások a v álasztópolgárok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy több ajánlást is tegyenek, de mégiscsak fele annyi idő alatt kétszer annyi ajánlást kell megszerezni, mint például a parlamenti választáson, és ily módon igenis jelentősen nehezül az ajánlások meg szerzése, és jelentősen nehezül az indulás. Továbbra is egyetértek azzal, hogy ne indulhasson mindenki, hogy a komoly pártok vagy a komoly támogatottságot élvező pártok induljanak csak az önkormányzati választáson és a parlamenti választáson is, és ily mód on legyen egy ilyen szűrő. De ez már, azt gondolom, komoly veszélyeket rejt magában; az ezzel kapcsolatos részletes érveket részben a bizottsági ülésen, részben pedig a részletes vitában - ha ez indokolt - el fogjuk mondani. Még két dologra érdemes felhívn i a figyelmet. Az egyik, hogy reményeink szerint ez a törvénymódosítás és ezek a szándékok, amik mögötte tetten érhetők, ezek nem jelentenek precedenst természetesen ebben csak egyelőre bizakodhatunk - a parlamenti választásokról szóló törvény módosításáh oz. És mi semmiképpen nem tekintjük egyébként ezt a törvénymódosítást precedens értékűnek. A másik pedig egy figyelemfelhívás: érdemes vigyázni arra, amikor aktuálpolitikai
