Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
520 törvényünk, az alaptörvény biztosítsa ne csak a magyar állampolgárok számára, hanem a nem magyar, b evándorolt állampolgárok számára is a részvétel jogát - méghozzá alkotmányi szinten mondja ki: ki jogosult részt venni a szavazásban, ne pedig külön törvénybe utalja. Akkor ugyanis visszatérünk a korábbi megoldáshoz, amely az alkotmányban csak egy utaló sz abályt tartalmazott erre. Nem tudom elfogadni azokat az érveket, hogy a nagykorúság fogalma Magyarországon nem egyértelmű, mert lehet, hogy az illető külföldi állampolgár a saját joga szerint nagykorú. Igen, akkor a saját joga szerint, a saját országában n agykorúnak minősül - de Magyarországon nem. Magyarországon a hatályos magyar jogszabály szerint kell megítélni, hogy ki nagykorú, függetlenül attól, hogy az illető melyik ország állampolgára. (17.50) Tehát ebben a kérdésben én nem tudok egyetérteni azon jo gászi véleményekkel, melyek szerint itt külön ki kellene hangsúlyoznunk, hogy ez a nagykorúság a magyar jog szerint értendő. Hisz akkor minden egyes törvényünkben mindig - amikor jogi fogalmat szabályoz a törvény - meg kellene mondani, hogy a magyar törvén y szerinti fogalmat értjük. Úgyhogy én arra kérem a tisztelt Házat, amikor szavazni fog erről a javaslatról, emeljük be az alkotmányi szabályozás körébe azt a pontos és precíz megfogalmazást, hogy a bevándoroltként Magyarországon élő nem magyar nagykorú ál lampolgárokat megilleti a helyi önkormányzati választásokon a választójog. Hogy ennek milyen egyéb szabályai vannak, azt természetesen - mint ahogy a magyar állampolgárok esetében is így történik - egy külön törvény, a választójogi törvény fogja szabályozn i. De az alapfeltételeket, az alapgaranciákat - ahonnan a jogalkotó nem enged visszalépést - a választójognál, választójogi megfogalmazásnál én csak az alkotmányban tudom elképzelni. Minden egyéb olyan megoldás, amely az alkotmányt csak arra használja föl, hogy visszautaljon egy másik törvényre, azt hiszem, a magyar jogfejlődés számára jelenleg elfogadhatatlan. Rátérve a választójogi törvényre, mert ez az alkotmánnyal függött össze, nyilvánvaló, amennyiben az alkotmánymódosítás így történik, akkor értelemsz erűen a választójogi törvényben sem kerülhet más megfogalmazásra sor. Az együttes jelentés 23. pontja tartalmazza azt a módosító javaslatot, amelyet - számomra érthetetlenül - nem támogat az előterjesztő. Tudniillik a benyújtott törvényjavas lat azt fogalmazza meg, hogy választási kampányt a szavazást megelőző 35. naptól bármelyik választópolgár folytathat. Módosító javaslatom arra irányul, hogy ezt hagyjuk el. Tudniillik amit a törvény nem tilt, azt megengedi. Miért kell nekünk kimondani, hog y a szavazást megelőző 35. naptól folytathat? Mert ebből logikusan következne az, hogy a szavazást megelőző 35. nap előtt nem lehet választási kampányt folytatni. Miért? Ha valaki úgy gondolja, hogy 60 nappal a szavazás előtt kampányt akar indítani, és azt mondja, hogy emberek, rám szavazzatok, ezt miért ne tehesse meg? Az egy más kérdés, hogy vannak olyan szabályok, amelyek kedvezményt adnak a választópolgároknak a választási kampány idejére; mondjuk, plakátot készíthet engedély nélkül. No de ez nem ebben a bekezdésben kerül szabályozásra, hanem más paragrafusokban, ahol egyébként is 60 nap van, és egyéb határidők vannak. Tehát én nem értem, hogy amikor Magyarországon szólásszabadság van, gyülekezési szabadság van, akkor egy kampány folytatására nekünk miér t kell határidőt szabni, miért csak ez a megjelölt időszak alkalmas arra, hogy kampányoljon, egyébként meg nem kampányolhat. Megmondom őszintén, ezt feleslegesnek érzem. Egy kicsit az állami központosító hatalom egyfajta megnyilvánulásának érzem, hogy még ebbe is megpróbál beleszólni. Vannak olyan módosító javaslataim, amelyeket nyelvhelyességi szempontból terjesztettem elő. Lehet, hogy sokak számára az a szempont a törvényalkotásnál nem elsődleges, hogy egy jogszabály szövege, szóhasználata alkalmazkodjon a magyar nyelv szabályaihoz is. Ha lehet, kerüljük az idegen szavak használatát, kerüljük az olyan kifejezések használatát, amely kifejezések lehet, hogy meggyökeresedtek a magyar jogi szóhasználatban, de épp itt az ideje annak, hogy ezeket kiirtsuk, s
