Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
519 A jövőre nézve , azt hiszem, el kellene kerülni - bármennyire célszerűnek tűnik is minél hamarabb megszavazni egyegy törvényt , hogy a bizottsági munka során összemosódjanak az egyes bizottságok ülései, és ne legyen mód az álláspontok kifejtésére. Főleg akkor, ha a nek ünk, új képviselőknek átadott kézikönyv tartalmaz egy olyan alkotmányügyi bizottsági házszabályértelmezést, hogy pénteki napon bizottsági ülés nem tartható, mert a pénteki nap a képviselők számára van fönntartva, hogy egyéb ügyekben el tudjanak járni. Eze knek a felvetéseknek a hangoztatása mellett hadd mondjam el: úgy gondolom, a belügyminiszter úr megbánta, hogy arra buzdította ez ellenzéket, ne fogja vissza magát. Nem fogtuk vissza magunkat, így számtalan olyan módosító indítványt terjesztettünk elő, ame lyek - az én megítélésem szerint - nem politikai indíttatásúak voltak. Nem is kívánok én azokkal a módosító indítványokkal foglalkozni, amelyek alapkoncepciót érintenek, hisz' azt hiszem, abban a kérdésben nyugodt lélekkel el lehet tenni a kardot, és egy r égi katonai parancsot alkalmazva mondhatjuk azt is, hogy "Térdre! Imához!" Ott nincs lehetőség, úgy tűnik, semmiféle módosítás elérésére. Bármilyen hangzatosak az érvek, hogy négy évvel ezelőtt még a hat párt megegyezett ebben, és ennek a megegyezésnek a f elrúgására valójában nincs alap, ezt politikai kérdésként eldöntötték, akik többséghez jutottak. Viszont azon módosító indítványok esetében, ahol nem ilyenről van szó, hanem "ellenzéki akadékoskodásról", talán megfontolandó néhány módosító indítvány sorsa. Az alkotmány módosítása során a bevándoroltként Magyarországon élő nem magyar állampolgároknak az alkotmánynak a hatályos, illetve a jövendő szövege biztosítaná, hogy részt vehessenek a helyi önkormányzati választásokon, illetőleg a népi kezdeményezésben és a népszavazásban. Az általános vitában felszólalván kifogásoltam, hogy a törvénymódosítás szövege nem precíz: egy szócska hiányzik belőle, amely a magyar állampolgárok esetében megtalálható, mármint az a korlát, amely szerint szavazati joga csak a nagy korú magyar állampolgárnak van. Ebből következik, hogy a bevándorolt nem magyar állampolgárokat is csak abban az esetben illeti meg a szavazati jog, ha ők nagykorúak. Nem kívánok azzal a hangulattal foglalkozni, ami kialakult az önkormányzati bizottság ülé sén, amikor ezt a módosító indítványt tárgyaltuk, és elhangzott különféle kormánytisztviselők szájából, hogy igazából ez jó is, de fölösleges is, mert miért kell bővíteni az alkotmány szövegét. Tudós ügyvéd kollégámtól is elhangzottak kitételek. Eszembe ju tott, amikor - én is államigazgatásban dolgozván - megkaptuk adott esetben azt a több száz módosító javaslatot, amely egy törvénycsomaghoz kapcsolódott. Lehetetlen feladat elé állítja bármely rendszer kormánya a közigazgatást azzal, hogy egy nap alatt tanu lmányozzon át kétszáz, az önkormányzati törvényhez benyújtott módosító javaslatot, közel nyolcvan, a választójogi törvényhez benyújtott módosító javaslatot, és azonnal érdemi választ tudjon erre adni. Tisztelt képviselőtársaim, őszintén mondom önöknek: nem várhatjuk el az államigazgatástól, nem várhatjuk el a kormányhivataloktól, hogy egy nap alatt teljes egészében átlássák azokat a képviselői módosító indítványokat, amelyek nagyon széles körből merítenek, amelyek indokát a rövid szöveges indoklás sem mindi g tudja kifejteni. Ezekkel én nem is kívánnék foglalkozni - szombatvasárnap elég volt arra, hogy az ember mérge elmúljon. Nem az a lényeg, hogyan fogadnak egyegy módosító indítványt, hanem hogy a végszavazásnál hogyan fog erről szavazni a Ház. Azért mond tam ezt el, mert a mai napra a kormány már előállt az alkotmányügyi bizottságnak egy olyan módosító javaslatával, amely valóban elismeri, hogy egy szócska hiányzik, mégis vissza akar térni arra a szerintem helytelen megoldásra, hogy az alkotmány - azt a ki tételt próbálja, ez az új módosító javaslat beleerőltetni - a bevándoroltak esetében külön törvényre bízza, hogy kik szavazhatnak, kik nem. Tisztelt képviselőtársaim, a jelenleg hatályos alkotmány szövege is azt mondja, hogy külön törvény vonatkozik a bevá ndoroltakra, hogy milyen feltételek mellett vehetnek részt a helyi önkormányzatok választásában. Üdvös, támogatandó az a törekvés, hogy a legmagasabb szintű
