Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - Olekszandr Olekszandrovics Moroz, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
512 Tehát magyarán mondva: a vállalkozók és a gazdasági tevékenységet folytatók bíznak a kormányzatban akkor, amikor erre építik az egész gazdasági stratégiájukat, ezen változtatni év közben az egész gazdasági stabilitás felrúgását jelenti. Mindenképp en kimondható, hogy ha ilyen módon hozzá lehet nyúlni a gazdasági szabályozókhoz, akkor annak egyrészt van egy olyan hatása, amelyet úgy tudunk megfogalmazni, hogy a gazdaság stabilitása ellen irányuló hatás, van egy inflációgerjesztő hatása, és mindenképp en van egy olyan hatása is, hogy az állampolgárokban megingatja a törvényességbe, az alkotmányosságba vetett hitet, mert ezek szerint a kormányzatnak joga van bármilyen változtatást eszközölni. (16.40) Úgy gondolom, nem árt, ha a Ház igen tisztelt, jelen l évő képviselői és mindenki, aki a mi felszólalásunkat hallja, tudja, hogy fő szabály, hogy a pótköltségvetés gazdasági szerkezetre ható és a gazdaság tervidőszakának kezdetén érvényes szabályokon nem változtathat, ilyen típusú változások csak az új gazdasá gi tervidőszak szabályait rögzítő, éves költségvetési tervben szerepeltethetők. Nem vitatom, hogy bizonyos tekintetben a jelenleg érvényes költségvetés egyes tételeknél értelmetlenül írja elő - kötelező kiadásként - a különböző fejezeteket és nem vitatom, hogy ezek között vannak olyan tételek, ahol a költségek lejjebb faraghatóak. Ezeket azonban - nyilvánvalóan egy általános jogértelmezési kérdés keretein belül - úgy lenne célszerű rendezni, hogy a jövőben mindenütt maximumként legyenek ezek a tételek megje lölve, ne pedig kötelező kiadási tételként. Tény, hogy ezekhez nem lehet most hozzányúlni, de úgy gondolom, a törvényesség és a stabilitás fenntartása mindennél fontosabb érdek, nem szabad megengedni, hogy pótköltségvetéssel ezeket az érdekeket felrúgják. A benyújtandó pótköltségvetés alapkövetelményeként kell meghatározni, hogy nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek a gazdaság működési struktúráját modifikálják, nem fogalmazhat meg adó, biztosítás, működésiköltségtámogatás típusú szabályokat. H a megvizsgáljuk a benyújtott pótköltségvetést, én ezt nem kívánom olyan részletekbe menően tenni, mint az előttem történt felszólalás kapcsán ez megesett, de rá kell mutatnom arra, hogy a gazdasági struktúra az állítólagos gazdasági teljesítménynövekedés e llenére tovább torzult. A pótköltségvetés a fogyasztási adó növelésével újabb, a költségvetés bevételeinek 0,35 százalékát kitevő mértékű terhet ró a lakosságra, és ezzel a lakossági teherviselést összességében - és itt nagyon jó lenne, ha igen tisztelt ké pviselőtársaim ezt a számadatot már előre megjegyeznék a '95. évi költségvetés vitájára - 69,41 százalékra emeli. Tehát megközelíti a 70 százalékot, ami egy elviselhetetlen teherviselési százalék. Ilyen százalékú összteherviselés mellett a gazdaság nem tud előremenni, a gazdasági élénkítés a pusztába kiáltott szó, és ha mi nem tudunk ehhez a szerkezethez hozzányúlni, ebben az esetben a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a nemzetgazdaság még tragikusabb helyzetbe fog kerülni, mint amilyenben jelenleg van. Ha megvizsgáljuk a minisztériumok és az országos szervezetek támogatottságának kérdését, láthatjuk; hogy igaz ugyan, hogy a '93as költségvetés 12,64 százalékával szemben a '94es tervben már csak 11,20 százalék szerepel, amiből a pótköltségvetés tová bbi 0,20 százalékot lefarag, azonban mindjárt látni fogjuk, hogy ez olyan csekély mértékű költséglefaragás, amire az Állami Számvevőszék felszólalt vezérszónoka rendkívül megalapozottan jegyezhette meg, hogy a kormánynak illenék önmagával kezdenie azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyeket a társadalom vonatkozásában szükségesnek tart. Hogy érzékelhető legyen, mennyire rossz ez az egész pótköltségvetés, hadd utaljak arra, hogy az agrártámogatási részét illetően teljességgel elfogadhatatlan a pótköltsé gvetés. Hiszen a korábbihoz, az 1993. évihez viszonyítottan - és itt ezt aláhúznám - csökkentett támogatást, amely akkor 3,43 százalék volt, '94ben a költségvetésben 2,60 százalékra tervezték csökkenteni és a pótköltségvetés ezt további 0,10 százalékkal c sökkenti. Aki elmegy egy, különösen az ország keleti felében fekvő falusi településre - nem kell feltétlenül SzabolcsSzatmárBereg megyébe menni, tessék elmenni Borsod megyébe vagy Csongrád megye egyes területeire, tessék elmenni Békés megyébe és sajnos,
