Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 26 (16. szám) - Olekszandr Olekszandrovics Moroz, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
511 hibalehetőség eleve adva van. Állítom, hogy nincs olyan költségvetés, amely száz százalékig teljesül. Attól plusz vagy mínusz mindenképpen elté rés van. Az eltérés mértékét kell meghatározni akkor, amikor elbíráljuk, hogy vajon a költségvetésnek ez a súlyos veszélyeztetettsége fennálle vagy nem áll fenn. A Független Kisgazdapárt, amint az ismeretes, kezdettől fogva ellenezte a pótköltségvetés ben yújtását. Mi arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a pótköltségvetés benyújtásának nem állnak fenn a jogi feltételei, ezért a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a pótköltségvetést előterjessze. A Független Kisgazdapártnak konkrétan az az álláspontja, hogy mi nem gondoljuk, hogy a költségvetés olyan mérvű veszélyeztetettsége forogna fenn, ami indokolttá teszi a pótköltségvetés benyújtását. Hiszen - és itt utalnánk arra, hogy miután a költségvetés egy száz százalékig soha nem teljesíthető terv, ezért - sajnálatos módon a világ összes költségvetéskészítő szervei általában némi ráhagyással terveznek, éppen azért, hogy ne kelljen a tervtől eltérés esetében hozzányúlni a tartalékokhoz, vagy netán pótköltségvetési kérelemmel élni az Országgyűléshez. Jelen es etben a pótköltségvetés előterjesztése kapcsán a kormányzat azt mondja, hogy a bevételek és kiadások pótköltségvetéssel elérni kívánt egyenlege 48,974 milliárd forint, amit én most nem vitatok a kérdés jogi elbírálhatósága érdekében, hanem induljunk ki abb ól, hogy helyes ez a felmérés, ez a 48,974 milliárd forint költségvetési kiadási különbözet valóban megvan. Vizsgáljuk most meg, hogy ez mennyi a költségvetés eredeti számaihoz viszonyítva, és akkor az igen tisztelt Ház rendkívül egyszerűen ellenőrizheti a z általam elmondottakat, hogy a teljes költségvetés kiadási oldalainak 3,35 százaléka ez az összeg. Itt tehát konkrétan arról van szó, hogy 3 százalék körüli összeg az, ami miatt a kormány a Ház elé benyújtotta a pótköltségvetést. Igen ám, csak akkor felte szem a kérdést, hogy vonatkoznake az alkotmányos előírások a kormányra: igen vagy nem? Mert ez a 3 százalék körüli hiány semmiképpen sem valósítja meg az eredetileg benyújtott költségvetés veszélyeztetettségét. Tehát nincs jogszabályi alapja a pótköltségv etés benyújtásának. Különösen szembeötlő ez a tény akkor, amikor láthatjuk, hogy tulajdonképpen most már a kormánynak a költségvetést kellene lassan benyújtania, az 1995. évi költségvetést. Márpedig most sietnie kell a pótköltségvetés benyújtásával, hogy a Házzal még oly időben megszavaztathassa a pótköltségvetésben igényelt összeget, hogy rögtön utána be tudja nyújtani a költségvetést. Ez viszont játék az alkotmányos jogokkal, szembehelyezkedés a törvényes előírásokkal. Egész egyszerűen a kormányzat a dönt ő többségére támaszkodik, amikor ilyen előterjesztéssel él. Most nézzük meg ennek a formáljogi akadályain túlmutató lényegi szempontjait is. Hiszen meg kell vizsgálni, a pótköltségvetés, még ha a beterjesztése indokolt is lenne, a működő gazdaság szabályoz óira nézve egyáltalán kihathate vagy sem. Tudniillik itt látni kell, hogy egy olyan pótköltségvetést terjesztett a Ház elé a kormány, amely a '94. évre megállapított gazdasági szabályozókon változtat, a gazdasági szabályozókhoz hozzányúl. Márpedig minden pótköltségvetés elvi alapja, hogy a megállapított gazdasági szabályozókhoz nem lehet hozzányúlni. Egy hasonlattal élek, hogy mindenki számára világos legyen, mért van ez: ez olyan, mintha mondjuk egy sportversenyen a vesztésre álló fél, amikor látja, hogy az ellenfele már átszakítaná a célszalagot, mindig odébb tudná helyezni a célszalagot, hátha egyszer ő kerül olyan pozícióba, hogy ő szakítsa át. Vagy mondjuk egy magasugróversenyen a vesztésre álló fél mindig a saját eredményéhez igazítaná a versenyszinte t. Nyilvánvaló tehát, hogy ez nem lehetséges. Egyszerűen azért nem, mert ha elfogadnánk a pótköltségvetésnek azt a lehetséges jogi természetét, hogy a költségvetés eredeti gazdasági szabályozóin változtathat, akkor ez egyenértékű lenne azzal, mintha kimond anánk, hogy joga van a kormánynak a vállalkozók akármilyen seregét tönkretenni, mert a vállalkozók 1993ban az éves üzleti tervüket, az egész gazdasági stratégiájukat arra alapítják, hogy 1993 végén a kormányzat '94. évre nézve milyen gazdasági szabályozók at ígér.
