Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - Artur Liener hadseregtáborok, a svájci hadsereg vezérkari főnöke és kisérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság többségi véleményének előadója: - ELNÖK (dr. Salamon László): - KÓSA LAJOS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
462 Én határozottan állást szeretnék foglalni abban, hogy mindenképpen a növekedés híve vagyok. Azt gondo lom, már '94ben - nem beszélve '95ről - a gazdasági növekedés megalapozásával nagyon komolyan kell foglalkozni, de ez nem lehet ellentétes azzal, hogy az eladósodási tendenciákat meg kell állítani. Ennek figyelembevételével javaslom, hogy a pótköltségvet és általános vitájára mielőbb kerüljön sor, s akkor a részletkérdések megtárgyalására alkalom fog kínálkozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottságban többségi é s kisebbségi álláspont fogalmazódott meg. Először megadom a szót Pásztohy Andrásnak, a bizottság alelnökének, a többségi vélemény előadójának. PÁSZTOHY ANDRÁS , a mezőgazdasági bizottság többségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtár saim! A mezőgazdasági bizottság is megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésére vonatkozó, T/60. számú törvényjavaslatot, és azt 17 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett bizottságunk általános vitára alkalmasnak ítélte. Tájékoztatom a tisz telt Házat, hogy a kisebbségi véleményt Kósa Lajos képviselőtársam fogja ismertetni önökkel. A tanácskozáson elhangzott észrevételekből csak néhányat emelnék ki. A bizottság alapjaiban egyetért az Állami Számvevőszék értékelésével a pótköltségvetés indokol ását illetően. Ezt támasztotta alá többek között a nem tervezett tételek megléte, belépése, a költségvetési túllépések, melyekről az expozé is szólt. Példaként említhetem meg a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot, mely nemcsak erre az évre, hanem már a követk ező évi költségvetésre nézve is többletleterheltséget jelent. De említhetném a földalapú támogatások kiutalásának elmaradását, valamint az elemi és aszálykárok rendezésének szükségességét is. A pótköltségvetést többen szükséges rossznak tartották és kénysz erszülöttnek nevezték. Örvendetes ugyanakkor, hogy az agrárexport növekedéséből származó 12 milliárd forint támogatást a kormányzat biztosítani kívánja. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes, hogy a kormányprogram hosszú távon az agrárágazatot egyik meghatározó , döntő kitörési pontnak említi a nemzetgazdaság jövője szempontjából. Ezért azzal a meggyőződéssel támogatjuk a pótköltségvetés általános vitára bocsátását, majd elfogadását, hogy az ágazat a jövőben más szerkezetben, a hatékonyságot szem előtt tartva jut hozzá a mostaninál több támogatáshoz. Emellett reméljük, hogy az ágazat egyre súlyosbodó és indokolatlan terhei is mérséklődni fognak. Ígérhetem, hogy arányaiban egy grammal sem kívánok többet elvenni az asztalról, mint amennyit odateszünk. Köszönöm a fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. És most megadom a szót Kósa Lajosnak, a bizottság kisebbségi álláspontja előadójának. KÓSA LAJOS , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tiszt elt Ház! A mezőgazdasági bizottság kisebbségi előadójaként azokat az álláspontokat szeretném önökkel nagyon röviden ismertetni, amelyek alapján a kisebbségnek olyan véleménye alakult ki, mely a pótköltségvetés általános vitára való alkalmasságát kérdőjelez te meg. Alapvetően három nagy csoportra lehet bontani ezeket az észrevételeket. Az első csoport a pótköltségvetés benyújtásának létjogosultságát kérdőjelezte meg. A második ugyan elismerte a létjogosultságát, de az értelmét, és bizonyos értelemben a kitűzö tt célok teljesíthetetlenségét
