Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - Artur Liener hadseregtáborok, a svájci hadsereg vezérkari főnöke és kisérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság elnöke:
461 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Toller László képviselő úr fogja ismertetni. Megadom a szót. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságü gyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság szeptember 14i ülésén tárgyalta első alkalommal a T/60. szám alatt benyújtott, a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvén yjavaslatot. A tárgyalás időpontjában még nem állt a bizottság rendelkezésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott állami számvevőszéki jelentés. Ezért a bizottság a benyújtott törvényjavaslat vitára al kalmasságának kérdésében a döntését akkor elnapolta. (10.50) Szeptember 19én a bizottság az időközben hozzá is eljuttatott számvevőszéki vélemény ismeretében vita nélkül 15 igen, 4 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitá ra alkalmasnak ítélte. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem a külügyi bizottságból jelenlévő tisztségviselőt, a bizottság itt jelenlévő tagjait, hogy kíváne a bizottság most, a vita e szakaszában véleményt nyilvánítani? (Senki sem jelentkezik.) Nem, akkor haladunk tovább. A gazdasági bizottság részéről a bizottság elnöke, dr. Tardos Márton adja elő a bizottság állásfoglalását. Megadom a szót. DR. TARDOS MÁRTON , a gazdasági bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bi zottság ugyancsak megtárgyalta a pótköltségvetést, és 15 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 5 tartózkodással az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. A vita tartalmáról azt a két megjegyzést szeretném tenni, hogy a pótköltségvetés elfog adása mellett érvelők világosan meghatározták, hogy az eredeti költségvetésben elfogadott deficit és a deficit fölhasználásának struktúrája már veszélyezteti az ország helyzetét, hiszen lehet eladósodni, de eladósodni a folyó költségek finanszírozása érdek ében egy háztartásnak, nemhogy egy államháztartásnak nem engedhető meg, nem szabad. A társadalomnak az ilyen eladósodás ellen tiltakoznia kell. Az a tényező, hogy esetleg vitatható mértékben, de a mi gazdasági bizottsági vitánkban konkrétan meg nem határoz ott vitafeltételek között milyen mértékben fog a pótköltségvetés elfogadása nélkül az államháztartási hiány nőni, úgy határozódott meg, hogy az államháztartási deficit növekedése egyértelműen benne van a gazdasági folyamatokban. Ennek megállítása minden ma gyar állampolgár fontos, releváns érdeke. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdasági bizottság vitáján csak egy nemleges szavazat volt. Milyen érv szól mégis amellett, hogy a pótköltségvetés konkrét javaslatai vitathatók? Akik ellene szavaztak, érveikben nyilvánvalóan elmondták, hogy az iparban, a kereskedelemben, a beruházások terén megindult növekedést ez a visszaszorító intézkedéscsomag megzavarhatja. A vitában megállapításra került, hogy ez nyilvánvaló igazság. A kérdés csak az: megengedhetjüke magunk nak, hogy egy szervezetében, struktúrájában még nem igazi fellendülést jelentő növekedés érdekében ilyen nagymértékű deficitnövekedést vállaljon az ország. Ebben a kérdésben megoszlottak a nézetek. A tartózkodó és a nem szavazat azt fejezi ki, hogy van oly an képviselő a gazdasági bizottságban, aki meggyőződése szerint úgy ítéli meg, nem egyértelműen hasznos, vagy káros is lehet a pótköltségvetés elfogadása.
