Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 21 (15. szám) - Artur Liener hadseregtáborok, a svájci hadsereg vezérkari főnöke és kisérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója:
460 Az ülésen megtárgyaltuk a B/62. számon beterjesztett állami számvevőszéki véleményt is. A vita a következő témák köré csoportosult: 1. Szükség vane a pótköltségvetés benyújtására? 2. Ilyen tartalmú pótköltségvetésre vane szükség, illetve milyen hatások várhatók el tőle? Az 1. ponttal kapcsolatban: az államháztartásról szóló tö rvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint pótköltségvetés benyújtása kötelező - hangsúlyoznám, hogy kötelező , ha a körülmények változása a költségvetés teljesítését veszélyezteti, és ha a költségvetésben szereplő általános tartalékot felhasználták, és a r endelkezésre álló források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére. Az Állami Számvevőszék véleménye részletes adatokkal alátámasztva tartalmazza - idéznék belőle : "Megállapítható, hogy az 1994. évi adatok alapján a pótköltségvetéskészítési k ötelezettség mindkét feltétele teljesült." Milyen tartalmú pótköltségvetésre van szükség, illetve milyen hatások várhatók el tőle? Nyilvánvaló, hogy egyetlen negyedévnyi kihatású pótköltségvetéstől a kormányváltozás gazdaságpolitikára vonatkozó változásain ak érvényesítése nem várható el. Az előterjesztés ennek ellenére több ponton tükrözi a kormányzat elődjétől eltérő gondolkodását. A szükséges mértékű megtakarítások túlnyomó többségében a tárcák költségvetését kurtították meg, ideértve a tárcákhoz rendelt elkülönített alapok támogatását, befizetési kötelezettség előírását és a kormányzati beruházásokat. Másrészt a pótköltségvetés nemcsak megszorító intézkedéseket tartalmaz. A kamatadó eltörlése, a megtakarítási hajlam növelése érdekében, a kamatszint csökke ntése céljából hosszú távon is előremutató döntés, nem mellékes hatással a költségvetés saját kamatkiadásaira is. A szociális problémák kezelésére, a várható energiaáremelés részbeni kompenzálására másfélmilliárd forintot különített el. A mezőgazdaság öss zesített támogatottsága az eredeti előirányzathoz képest 13,6 milliárd forinttal nő. Döntés van a nyugdíjak 8 százalékos emelése visszamenőleges része fedezésére is. Ami a hatásokat illeti, a pótköltségvetést nem támogató ellenzéki képviselők részéről felv etésre került, hogy az intézkedések egyrészt inflációnövelő hatásúak lennének, másrészt a költségvetési hiányt nem eléggé csökkentik, s ezzel némileg ellentétesen harmadrészt: a hiány csökkentése a beindult növekedést mérsékli. A többség véleményét mondom: önmagában a pótköltségvetés inflációs hatása minimális. Az infláció tervezetthez képest mintegy 1 százalékos növekedését sokkal inkább az okozza, hogy az elmúlt másfél év alatt megérlelődött, de végre nem hajtott árfolyamkorrekciót és a refinanszírozási kamatláb folyamatos karbantartását az éppen hogy egyhónapos új kormány volt kénytelen végrehajtani, hogy az egyensúlyok végletes megromlása elkerülhető legyen. A költségvetési hiány csökkentése az államháztartás pénzigénye mérséklésén keresztül a gazdaság finanszírozása szempontjából is fontos. A hiány mérséklésének racionális és elviselhetőségi korlátai is vannak. Ezeket véleményünk szerint kellő arányban ötvözi a javaslat, és a tételek az érdekegyeztetés során alakultak, több módosítás átvezetésével, a be terjesztés szerint. Milyen hatású a pótköltségvetés? A teljesség igénye nélkül, csak felsorolás jelleggel. A szükséges kötelező lépéseket teszi meg, biztosítja a kormány minimális mozgásterét, jelzésértékű lépés a megtakarítások ösztönzésére, a mezőgazdasá gi problémák kezelésére, a szociális válságkezelés garantálására és nem utolsósorban a kormányzat önmegtartóztatására. Kétségtelen, hogy a pótköltségvetés az 1995. évi költségvetéshez biztosítja a jelenlegi folyamatok automatikus érvényesüléséhez a jobb ki indulási feltételeket. A pótköltségvetés - módosításokkal - a folyamatok helyes kezelésére alkalmas, így a bizottság túlnyomó többsége tárgyalásra alkalmasnak minősítette és elfogadásra ajánlja. Csépe képviselő úr a bizottság kisebbségi véleményét már elmo ndta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
