Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 15 (46. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3081 igen egységesen és határozottan képviselte az akkori ellenzék azokat a törekvéseket, amelyek most, ebben a törvénymódosításban megvalósultak. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat egyik célja az volt, hogy kiiktassuk a mezőgazdasá gi szövetkezetekkel szembeni indokolatlanul megkülönböztető szabályokat. Ezzel kapcsolatban az ellenzék jó része a mezőgazdasági szövetkezetek települési részközgyűlése úgynevezett szétválási jogának megszüntetését bírálta a legintenzívebben. Ennek a probl émának a megítélésénél figyelembe kell venni azokat a gazdasági célszerűségi szempontokat, amelyek nélkül ebben a kérdésben nagyon nehéz dönteni, hiszen az adott településen a termelőeszközök nem kapcsolódnak feltétlenül az ott lakó tagokhoz, illetőleg az üzletrészeik nem egyeznek ezek értékével. Azt is figyelembe kell venni, hogy a zárt technológiájú üzemek nehezen bonthatók szét attól függően, hogy melyik tag hol, milyen településen lakik. Mindezek alapján a települési szétválás fenntartására és módosítás ára vonatkozó indítványokat, javaslatokat nem támogatjuk. A települési szétválás kifejezetten káros hatású a vagyonkezelő tevékenységet végző szövetkezetek számára, amelyek egyes tevékenységeikre kis társaságokat hoztak létre. E szervezetek azonban joggal tartják nem megfelelőnek az egy tag egy szavazat elvét és a személyes közreműködés arányában való jövedelemelosztást sem, mint ahogy ez a vita során elhangzott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket az alapelveket a szövetkezetek valamennyi fajtájára von atkozóan ki kell iktatnunk a szövetkezeti törvényből. A szövetkezetek tőkehasznosító tevékenységéhez, általában a tőkehasznosításhoz a szövetkezet valóban nem a legadekváltabb forma: számukra a társasággá történő átalakulás lehet a megoldás, amihez termész etesen világossá és egyszerűvé kell tenni az átalakulási szabályokat. Ehhez, ennek megteremtéséhez jó támpontot nyújtanak az olyan javaslatok, módosító indítványok, mint amilyet Sümeghy Csaba és Tokár István terjesztett elő. Azt azonban nem tehetjük meg, h ogy az átalakulásból kapcsán csupán egyetlen szabályt változtatunk meg a többi megfelelő felülvizsgálata nélkül. A magángazdálkodás kialakítását tehát nem lehet alkalomszerű törvényi előírásokkal kezdeményezni, mert a gazdálkodás nyereségességét az arra vá llalkozóknak kell megteremteniük, és ennek kockázatát is főként ők viselik. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat céljai között szerepelt, hogy kiigazítsa a közgyűlés működését feleslegesen nehezítő szabályokat, amelyek szintén ez év áprilisában ker ültek a törvénybe. Elsősorban a megismételt közgyűlés megtartásának megkönnyítését igényelte a gyakorlat. Ennek érdekében elfogadjuk azt az igényt és azt a módosító indítványt, amelyet Sümeghy Csaba és Tokár István nyújtott be, hogy erre - mármint a megism ételt közgyűlés megtartásának megkönnyítésére - maga a törvény adjon lehetőséget. Nem támogatjuk azonban az ide vágó indítványokat, amelyek a megismételt közgyűlés létszámminimumát a tagság egyharmadában kívánják meghatározni, ugyanis ez a megoldás a több tízezres taglétszámú takarék, lakás- és fogyasztási szövetkezetekben nem tekinthető reális követelménynek. Nem támogatjuk - és a szavazásnál is ellenezzük - azt a javaslatot, hogy a megismételt közgyűlés jogkörét a jelenlegihez képest korlátozzuk. Ezt két okból is célszerűtlennek tartjuk: egyrészről a megismételt közgyűlés jogkörének korlátozása lényegében a közgyűlés, vagyis a demokratikus döntéshozatal fórumának szerepét csökkentené, másrészt az alapszabály módosítása olykor technikai jellegű és kötelező is, amihez képest aránytalan szankció lenne a szövetkezet működésének megakadályozása, a szabályellenes működéshez fűződő cégbírósági intézkedések sorozata. Nem fogadhatjuk el azt a javaslatot sem, hogy a küldöttgyűlés jogköréből kerüljön ki az alapszabál y módosítása. (18.40)
