Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2979 Itt azt gondolom, érdemes pontosan elolvasni a törvény rendelkezéseit. Miről van szó? Arról van szó, hogy a bankkonszolidáció kapcsán olyan tőkeszerkezeti átalakulás ment végbe egy sor kereskedelmi bank nál, ami egyrészt egy relatíve magas jegyzetttőke állomány mellett egy nagyon magas negatív eredménytartalékot mutat. Természetesen nem kívánom bankonként elmondani, hogy itt hány milliárd forintos negatív eredménytartalékokról van szó, de mindenképpen eg y sajátosan torz tőkeszerkezetet jelent, hogy miközben a jegyzett tőke magas szinten áll, azzal szemben van egy jelentős negatív tőkéje is a banknak. Ha mi úgy akarunk bankokat privatizálni, hogy tőkeemelést hajthassunk végre - és ez a szándékunk, mert a t őkeemeléssel jöhetne be az a bankrendszert megújító tőke, tudás, számítógépes háttér, kapcsolatrendszer, ami megfelelően működőképessé tenné ezeket a bankokat , és ne állami tőkét kelljen újra és újra a bankokba invesztálni, hanem a tőketulajdonosok úgy é rezzék, érdemes befektetni a hazai bankrendszerbe, akkor olyanná kell alakítani ezt a bankot, hogy valóban vonzó legyen. Azzal a hasonlattal élve, amit Torgyán József mondott az előbb: ha egy házat akarunk értékesíteni, akkor természetesen vonzóvá kell ten ni ezt a házat. Ez a javaslat nem abban segít, hogy összevizezzük a falat, és csúnyábbnak mutassuk a dolgot, mint amilyen valójában, hanem azt szeretné elérni, hogy ha azt a házat például bombatalálat érte, és nagy luk van az egyik szoba helyén, akkor ne e gy szőnyeget terítsünk rá - azt mutatva, mintha ott tulajdonképpen szoba lenne, és azon a szőnyegen járni lehetne , hanem ténylegesen föl kellene tölteni azt a bombatölcsért, parkettázni kellene, és sok mindent el kell végezni ahhoz, hogy az a ház eladhat ó legyen. Itt tehát arról van szó, hogy a nagyon jelentős negatív eredménytartalékot, ami egyes bankok jegyzett tőkéjének akár a harmadát is elérheti, valamilyen módon rendezni kell. Ehhez legcélszerűbb megoldásnak látszik a jegyzett tőke leszállítása, teh át hogy ne mutassunk ki nagyobb tőkét a bankban, mint amennyi abban ténylegesen rendelkezésre áll. A jegyzett tőke leszállításával párhuzamosan eltűnik a negatív eredménytartalék. Hogy itt mennyire erről van szó, és nem arról, hogy másféle tőkét lehet kivo nni a bankból és azt például csalárd célokra használni, az pontosan látható a törvényjavaslat 1. §ában "Az alaptőke leszállítása" címszó alatt, ami a pénzintézeti törvény 26/A § (1) bekezdésére vonatkozik, és azt mondja: "ha az alaptőkeleszállítás folytá n a pénzintézet szavatoló tőkéje nem csökken", akkor lehet ezt végrehajtani, és akkor lehet a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján biztosítékokkal ellátottnak tekinteni a követeléseket. Olyan garanciális szabályt mond tehát ki ez a törvényjavaslat , ami biztosítja azt, hogy az alaptőke leszállítása folytán a pénzintézet szavatoló tőkéje nem csökkenhet, vagyis ez az alaptőkeleszállítás nem ad lehetőséget a tőkekivonásra. Azt jelenti tehát ez, hogy pusztán a tőkeszerkezet átalakítása megy végbe, az a laptőke, a jegyzett tőke csökkenése közben a negatív eredménytartalék eltűnik. Ahhoz, hogy el lehessen adni egy ilyen bankot, ahhoz, hogy ez vonzó befektetés legyen, és ahhoz, hogy ez plusz tőkét tudjon magához vonzani, ahhoz, hogy ez a plusz tőke megfelel ő mértékű tényleges befolyással rendelkezhessen a jövőben, az szükséges, hogy ne egy irreálisan magasan tartott alaptőkével szemben kelljen állnia, és csekély befolyást biztosítania, miközben a bank eredménye évekre előre el van költve azzal, hogy negatív eredménytartalékot halmozott föl a bankkonszolidáció során. Pusztán erről van szó, és azt gondolom, hogy a javaslat félreértésén alapul az a - szerintem indokolatlanul - kemény hang, amivel Torgyán József ezt a javaslatot minősítette. Azt gondolom, jól tesszük, hogyha ezt a javaslatot megfogadjuk: akkor fogjuk elérni azt, hogy ne állami közbeavatkozásra legyen szükség évről évre, és valóban le lehessen zárni a bankkonszolidációt; akkor fogjuk elérni azt, hogy üzleti alapon működhessene k a bankok; akkor fogjuk elérni azt, hogy ne költségvetési támogatás legyen a banki fizetések hátterében; akkor fogjuk elérni azt, hogy ténylegesen teljesítményekkel alátámasztott eredményük legyen a bankoknak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
