Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KISS JÓZSEF, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA JÓZSEF, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2963 egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatok közgyűlésének a törvénnyel kapcsolatos véleményét. A bizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jövőben célszerű volna, ha az állami költségvetést és a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetését egy időben tárgyalná az Országgyűlés. Tehát itt két dolog van. Az egyik az, hogy miért nem tárgyaljuk a jövő évi társadalombiztosítási költségvetést , a másik kérdés az, hogy miért a jelen formájában tárgyaljuk az átmeneti törvényt? Hogy miért nem tárgyaljuk, erről a bizottságban elég éles véleménykülönbség hangzott el, amennyiben a nyugdíjbiztosítási önkormányzat jelen lévő képviselője, majd az egészs égbiztosítási önkormányzat képviselője is kifejtette, hogy november elején eljuttatta a kormányhoz a költségvetési törvényt, azonban az azóta tartó egyeztetések nem tették lehetővé, hogy ezt a Ház megkapja. (17.30) A vitát az mérgesítette el igazán, hogy a kormány jelen lévő képviselője azt állította: 100 milliárd forintos deficitet tartalmazó törvényjavaslat került volna akkor az Országgyűlés elé - amit a nyugdíjbiztosítási önkormányzat jelen lévő képviselője cáfolt, és ennek bizonyítására megküldte a bete rjesztett törvényjavaslatot. Ez a kérdés fölvet egy olyan alkotmányossági, illetve jogalkalmazási, jogalkotási problémát, ami szintén évek óta visszatér e Házban, nevezetesen azt, hogy ki készíti el a társadalombiztosítás költségvetését, és ki hagyja jóvá. Nyilvánvaló: a törvény egyértelműen fogalmaz, mikor azt mondja, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok elkészítik a társadalombiztosítási költségvetést, majd gondolatjel között megjegyzi, hogy "és a jogalkotás rendjének megfelelően", a tisztelt Ház h agyja jóvá. A jogalkotás rendjének megfelelően tehát a kormány terjeszti be a társadalombiztosítás költségvetését a Ház elé, de a Háznak kell ezt elfogadni, módosítani, netán elutasítani. Meddig terjeszkedhet a kormány azon a téren, hogy a Ház helyett úgy dönt, nem előterjeszthető az önkormányzatok által készített költségvetés, illetve mely pont az, ami fölött már úgy dönt, hogy a Ház megkapja, és a kormány - természetes többségét felhasználva - a Házban, az Országgyűlésben módosítja ezt a költségvetést. Hi szen első szinten egy választott testület, az Országgyűlés felelős, második szinten az önkormányzat felelős - szintén egy választott testület - e törvény végrehajtásáért, végrehajthatóságáért, és harmadik szinten a kormánynak megvan a törvényességi felügye lete a végrehajtás fölött: amennyiben törvénytelenséget tapasztal a társadalombiztosításnál, felfüggesztheti, biztost nevezhet ki, sőt, feloszlathatja a társadalombiztosítást. Ezek a viták az elmúlt években úgy oldódtak meg, hogy a kormány - noha fenntarto tta magának a fenntartásait , beterjesztette az eredeti társadalombiztosítási előterjesztést, a Ház pedig - hangsúlyozva fenntartásait - elfogadta, módosítás nélkül. A rendszer nyilvánvalóan zökkenőkkel működik, tehát a költségvetési törvény általános vit ájában elhangzott számvevőszéki észrevétel, hogy az államháztartás két nagy rendszerének: az állami költségvetésnek és a társadalombiztosítási költségvetésnek az együttmozgását, a három szereplő: a parlament, a kormány és a társadalombiztosítás önkormányza tának szerepét tisztázandó, mindenképpen szükséges lesz a jövőben egy megállapodás. Valamilyen módon ezt a jogi helyzetet rendezni kell, ne fordulhasson elő jövő ilyenkor ismét az, hogy átmeneti törvényre szorul a társadalombiztosítás. Hogy erre rászorul - és ezért támogattuk az általános vitára alkalmasságát , az kétségtelen, hiszen enélkül január 1jétől sem a társadalombiztosításnak járó járulékok behajtásának nincs törvényes alapja, sem a kifizetéseknek, ami tehát a nyugdíjakat, illetve az egészségügy működési költségeit érintené. Erre a törvényre tehát mindenképpen szükség van. Kérdés, hogy jelen formájában vane rá szükség. Hiszen ha csak annyit tartalmazna ez a törvényjavaslat, hogy addig, amíg megszületik a tb költségvetési törvénye, a jelenlegi, id ei költségvetési törvény időarányos részét - havi tizenketted
