Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 12 (45. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2913 ellensúlyozására '95ben az 500 ezer forint alatti jövedelmű magánszemélyek gyermekenként havi átlagban 200 forintos támogatásba n részesülnek. Ennek költségvetési kihatása 4,7 milliárd forint. Az előbbi juttatáshoz szükséges forrás biztosítása miatt a gyesnél, a gyednél és a gyermeknevelési támogatásnál 1995. július 1jétől kerül sorra a jogkiterjesztő lépéssorozat. A jogkiterjeszt ések félévi kiadási többlete négymilliárd forint. Bár a sokak által hiányolt bölcsődei normatíva '95ben sem kerül bevezetésre, de annak érdekében, hogy az önkormányzatok lehetőséget kapjanak a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére, 335 millió for int kerül a népjóléti fejezetnél beállításra, amelyhez pályázat útján lehet majd hozzájutni. Az energiaárak emelésének ellensúlyozására, részleges kompenzáció céljából a költségvetés 9 milliárd forint céltartalékot irányoz elő, amely enyhíti a legrászorult abb lakossági csoportok, illetve a legnagyobb energiafogyasztó intézmények gondjait. A kompenzációs keret felhasználására az ÉTben történt egyeztetés után kerül majd sor. A kompenzációs keret abszolút összege nem bővíthető. Az alanyi jogú családipótlékre ndszer gondjai közismertek. Úgy gondoljuk, a mai ellentmondásos családi pótlék bármilyen mértékű növelése csak továbbfokozná az e juttatással kapcsolatos problémákat. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem támogatja a családi pótlék növelésére vonatkoz ó javaslatokat. Az önök asztalán van már a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak '95. évi költségvetési törvényjavaslata helyett az az átmeneti törvény, amely biztosítja az alapok működésének folyamatosságát. Természetesen még ez évben benyújtja a kormá ny a részletes költségvetést is. Úgy tűnik, hogy az alapok egyensúlyának jövő évi megteremtése nagyobb feladat, mint ahogy azt előre láttuk. Ha nem is mindenben tudtunk a társadalombiztosítási önkormányzatokkal közös nevezőre jutni, abban igen, amivel az á llami költségvetés eredetileg számolt, hogy az alapok egyenlege nullszaldós legyen. Így tehát a központi költségvetésnek nem kell további terheket vállalnia az alapok finanszírozására. A társadalombiztosítás önkormányzataival történő egyeztetések alapján, amelyek az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának is részei, lazítottunk azon az eredeti követelményen, amely szerint a tbalapok '95. január 1jétől a központi költségvetés forgóalapjáról váljanak le. Fél év haladékot javasolunk magunknak és a tbalapokn ak azért, hogy ezt a lépést akkor lehessen megtenni, ha az alapok pénzügyi gazdálkodási helyzetét sikerül stabilizálni. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az alapok olyan értelmű stabilizálása, amely azt eredményezné, hogy nem kerül sor további vi tákra a tbönkormányzatokkal, minden bizonnyal nem fog menni. Ahhoz olyan szisztémát kellene működtetni, amelynek alapján az ellátások forrása alapvetően a járulék, s ehhez ellátási rendszereinket racionalizálni kellene. Mindez nem nélkülözheti a tbjárul ék behajtási, ellenőrzési tevékenység átfogó reformját sem. Tisztelt Ház! Röviden néhány gondolatot az önkormányzatokról. A helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataival is sok képviselőtársam foglalkozott. Abban közös nevezőn voltak kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt, hogy aggodalmukat fejezték ki a lakossági szolgáltatások színvonalának romlása miatt. Kétségtelen, nehéz év előtt állnak az önkormányzatok és az önkormányzati intézmények, ugyanúgy, mint az egész nemzetgazdaság vagy az államháztartás más területei. Azt azonban határozottan cáfolnunk kell, hogy a falvak elhalálozásához vezetne ez a költségvetés. Az igaz, hogy a személyi jövedelemadó átengedési mértékének növelése a falvakat nem teljeskörűen érinti, hiszen ott sok helyen alig van adóztat ható jövedelem. Viszont éppen ezeket az önkormányzatokat segíti a személyi jövedelemadókiegészítés rendszere, amelynek révén '95ben lakosonként 900 forinttal több forráshoz juthatnak. Hozzá kell tenni, az is segít a falvakon, hogy a
