Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 10 (44. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2875 hogy a nyilvánosság, ha korlátozott módon is, de biztosítva van , épp ezért számomra, hiszen tegnap személyesen én beszéltem önökkel, váratlan ez a most kirobbant ü gyrendi vita. Most már, azok után, hogy felajánlottam egy kompromisszumos lehetőséget a Háznak, és ez nem aratott minden oldalon nagy sikert, nem tehetek mást, mint hogy az ügyrendi javaslatot felteszem szavazásra. (Szórványos taps.) Kérem, hogy aki egyeté rt azzal az ügyrendi javaslattal, hogy ma ne záruljon le a részletes vita, az emelje fel a kezét. (Szavazás.) Ez látható kisebbség, ezért meg kell állapítanom, hogy a tisztelt Országgyűlés nem fogadta el az ügyrendi javaslatot. Most visszatérünk a felszóla lásokra. Az írásban előre bejelentkezettek közül megadom a szót Gombos Andrásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 15. számú módosító indítvány elfogadása mellett szeretnék érvelni, amelyet Kertész Zoltán képviselőtársammal nyújtottunk be, és amely a T/149. számú törvénymódosító javaslat 2. §ának (1) bekezdéséhez kapcsolódik; nevezetesen ahhoz, hogy bizonyos szigorításokat szeretnénk javasolni a törvénybe való bevezetéshez. Az említett javasolt paragrafus arra vonatkozik, hogy a szövetkezeti közgyűlésen, amennyiben határozatképtelenség miatt megismételnék ugyanazokkal a napirendi pontokkal a közgyűlést, akkor az 50 százalékos jelenlétet megkövetelő ügyek, nevezetesen az egyes ülés, a beolvadás, a szétválás, az átalakulás és a megszűnés mellé szeretnénk, ha az alapszabály megállapítása és módosítása is bekerülne. Ezt az indítványunkat azzal indokoljuk, hogy megítélésünk szerint az alapszabály a szövetkezetek alkotmánya - ahogy e z ma már itt el is hangzott , és ennek indoklására szeretném emlékezetébe idézni tisztelt képviselőtársaimnak az eredeti, az 1992. évi I. törvény 17. §ának kitételeit, amely szerint "az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodás ának alapokmánya". Ebben az alapokmányban kell meghatározni különböző nagyon fontos dolgokat, például a cég nevét, székhelyét és így tovább, a szövetkezet szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat; ezenkívül a különböző összehívási metódusokat, a ta gok jogait, kötelességeit, a részjegyek összegét - tehát anyagi természetű dolgok meghatározása is ebbe a kategóriába sorolandó , a befizetések feltételeit, és különböző önkormányzati, nagyon fontos kautélákat is előír, előírhat az alapszabály. Ezeknek az alapszabályban foglalt nagyon fontos dolgoknak véleményünk szerint többségi jelenlét mellett - tehát 50 százalék plusz egy fő jelenlétével - kétharmados szavazással kellene eldőlnie, mert különben véleményünk szerint nem lenne megfelelően legitimizált ez a döntés, ha egy kisebbség tudna olyan nagyon fontos kérdésekben dönteni esetleg, amelyek a szövetkezetek mindennapi életét alapvetően meghatározzák. Szeretném ugyanakkor megemlíteni a módosító indítvány e paragrafusának b) pontját is, amely így szól: "ha e törvény vagy az alapszabály másképp nem rendelkezik". Amennyiben tehát úgy gondoljuk, hogy az eredeti módosító szövegnek megfelelően történne az alapszabály elfogadása, akkor egy alacsonyabb részvétel mellett megalkotott alapszabály esetleg egy sokkal ma gasabb részvétel melletti követelményként megfogalmazott döntéshelyzetet tudna produkálni. Úgy gondoljuk, ez inkoherenciát jelentene a törvényen belül. Ezért annak ellenére, hogy az előterjesztő nem támogatja az indítvá nyunkat, illetve az alkotmányügyi bizottság sem támogatta, ezzel szemben a mezőgazdasági és a gazdasági bizottság támogatóan foglalt állást indítványunk mellett, kérem a tisztelt Házat, hogy felsorolt érveink alapján gondolják meg és támogassák indítványun kat a szavazás során. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
