Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Salamon László): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2764 Most azonban, 1994. december hónapban az 1995ös költségvetéssel kell foglalkozni, az idő szorításában elfogadva a hosszabb távon elfogadhatatlan, kialakult adottságokat is. A költségvetés, amelyne k része az általános forgalmi adóból származó bevétel, restriktív, egyensúlyozó költségvetés: a hiány - a külső és a belső hiány - egyik oldalról, a fogyasztás, a növekedés, a gazdaság érdekei a másik oldalról. Nehéz úgy stabilizálni, kézben tartani a hián y nagyságrendjét, hogy a tartós és megalapozott gazdasági növekedés szempontjai a lehető legkevésbé sérüljenek, úgy, hogy a szociális szempontok legalább a legnehezebb körülmények között élőknél érvényesüljenek. Ezt a bűvészmutatványt alapvetően helyesen t artalmazza a most tárgyalt előterjesztéscsomag, a költségvetés és az ahhoz kapcsolódó adótörvénytervezetek csomagja. Ezzel kapcsolatban arra kérem a parlamenten kívül és belül a költségvetésről, az adótörvényekről nyilatkozókat, véleményt, javaslatot for málókat, esetenként követelést támasztókat, hogy javaslataik bevételkiadási oldalára is kiterjedő indítványt tegyenek. Nem elég a népszerű intézkedéseket, egyoldalú javaslatokat vállalni, annak másik oldalára is szükség van ahhoz, hogy az ország pozíciója ne romoljon. Az 1995. évi költségvetés, amelynek 1700 milliárd forintos összege magában foglalja az előző években vállalt kamatfizetési kötelezettség több mint 453 milliárd forintos összegét - ami az egész kiadás egyharmada , tehát e költségvetés bevétel i többletét, 284 milliárd forintot a kormányprogram alapelveinek megfelelően, a privatizációs bevételeken túl a fogyasztáshoz kapcsolódó adók megalapozottan növekvő előirányzata biztosítja. 1995ben a privatizáción kívüli költségvetési bevételek majdnem fe le - 47,5 százaléka - a forgalomhoz kötődő, közvetett adók előirányzata. Ez az az adónem, amelynek a hatását vizsgálva megállapítható, hogy szociális szempontból a legkevésbé igazságtalan, leginkább megnehezíti az adóelkerülést - amire egyébké nt sem a kispénzűeknek van módja és kellő rafináltsága. Ez az az adótípus, amelynél a bevétel befolyása időarányos, viszonylag jól tervezhető, az adózás és az adózók köre felmérhető. Ez az az adónem, amely legkevésbé csökkenti a vállalkozók befektetési szá ndékát, a növekedés - és főleg az exportorientált növekedés - esélyét. És ez az az adónem, amely nemcsak a bérből és fizetésből élők terheit növeli, hanem minden fogyasztóét, függetlenül attól, hogy az elköltendő jövedelmét legálisan vagy illegális formába n szerezte. Milyen változásokat tartalmaz a benyújtott áfatörvénymódosítás és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabálymódosítások? A legfontosabb, ami az áfatörvényben negatív módon jelenik meg, a lakásépítés támogatási rendjének gyökeres átalakítása. Az áfa törvény keretén belül megszűnik a lakásépítés maximum 400 ezer forintos és maximum 60 százalékos eddigi adóvisszaigénylési lehetősége, és ehelyett - gyermekszámtól függő lakásépítési támogatás formájában, a szociálpolitikai szempontokat figyelembevéve - az ingatlanpiac élénkítésére kerül sor. Teljesen egyértelmű, hogy nemcsak hazánkban, hanem mindenütt, ahol piacgazdaság épül, az építőipar konjunktúrája az egyik motorja az általános konjunktúrának, és ebből a szempontból is üdvözlendő az a lépés, amit a kor mányzat megtett. Engedjenek meg némi "magáncélú" kitérést a mondandómból. Családommal voltunk olyan könnyelműek, hogy belevágtunk egy társasházépítési akcióba. Az utóbbi két hónapban azon gondolkodtunk, hogy hogyan szerezzük meg hozzá a lakásépítéshez csat lakozó szükséges létszámot, azt az öt főt, aki csak nem akart előkerülni. Amikor azonban a lakásépítési támogatási rendszernek ez a fajta változása napvilágra került, a jogszabályok egyértelművé váltak, egy pillanatnyi gond nélkül a teljes társasházépítési létszám összeállt, ami azt jelenti, hogy igenis, nagyon pozitív hatása van e támogatási rendszer bevezetésének. (17.00) Nagyon fontos változása az áfatörvénynek az is, hogy a települési önkormányzatok korábbi években elkezdett közmű, út- és járdaépítési beruházásait 1996. december 31ig áfakedvezményesen hajthatják végre.
