Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Salamon László): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2765 A cél- és címzetttámogatások csökkenése miatt erre az önkormányzatoknak múlhatatlanul szükségük van. Valamennyien tudjuk, hogy az előző kormányzat 199596ra annyi elkötelezettséget vál lalt a címzetttámogatások folyósításában, ami teljességgel lehetetlenné teszi érzékelhető nagyságrendű címzett- és céltámogatások folyósítását akkor is, hogyha erre egyébként nyilvánvalóan a szándékunk megvan. Ez az áfavisszaigényelhetőség a beruházásoka t már elkezdett önkormányzatok részére átlagosan 20 százalékos kedvezményt ad, és módot ad arra, hogy az elkezdett beruházásokat - ha lassabban is , fokozatosan, de két év alatt elvégezzék. Nagyon fontos az áfatörvény módosítása kapcsán, hogy csökkenti a rendszer bürokratikus vonásait - az előző hozzászólásomban a másik törvénynél már ezt elmondtam. A módosítások nehezítik a visszaéléseket, csökkentik a rendszer ellentmondásait. Korábbi előírás volt az, hogy az előleg, részletfizetés áfaköteles fizetési mó dozat volt, míg a foglaló nem. Ezentúl mindenféle, a vételárba beszámítandó fizetési kötelezettség kimeríti az áfabevallási kötelezettségnek a kategóriáját, és ebből a szempontból egyformán kell kezelni a jövőben a foglalót is. Nagyon fontos és a visszaél ések elkerülését szolgáló eszköz a számlahelyesbítések kétoldalú rendszerének a bevezetése. Magyarul ez azt jelenti, hogy helyesbített számlához való áfaigény csak akkor érvényesíthető, ha a helyesbítés a másik oldalon ellenkező előjellel megtörténik. Szin tén nagyon fontos és csökkenti a visszaéléseket az, hogy a pénzforgalmi szemléletben könyvelő vállalkozók ezentúl csak 90 napig tarthatják függőben a befizetendő áfabevallásukat, áfatételeiket. Ez az eddig érvényesülő rendszerben nagyon könnyen kijátszható módozat volt, hiszen a pénzforgalmi szemléletben könyvelőknél az áfabevallási kötelezettség, az árbevételi előírás a tényleges fizetéshez kapcsolódott, míg a teljesítéshez kapcsolódóknál pedig magával a számlakiállítással, a teljesítéssel volt összefüggés ben. Előrelépésnek minősítem az alanyi adómentesség egységes egymillió forintban való előírását is, nemcsak az egységesség miatt, hanem azért is, mert nyilvánvalóan a korábbi nagyságrend inflálódott, és az alanyi adómentesség fenntartásához a léptékhatár n övelése indokolt volt. Meg kell adni a vállalkozónak, még akkor is, ha nyereséges, akkor is, ha a saját kárára akarja választani az alanyi adómentességet, hogy választhassa, ha a bürokraktikus előírásokat, a jogszabályokban kötelező bevallási kötelezettség eket, nyilvántartások vezetését nem szeretné, nem akarja vagy nem tudja vezetni. Mire nem hoz megoldást a változás? Nem hoz, mert nem is hozhat a számla nélküli forgalmazás, a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítására intézkedést, mert ez átfogó lépéss orozatot, szisztematikus és minden részterületre kiterjedő ellenőrzést, információszerzést, szervezést igényel. Az általános forgalmi adó, a társadalombiztosítási járulék, a személyi jövedelemadó, a társasági adó fizetését elkerülő alvállalkozó, vállalkozó , valamennyi tisztességes adózó érdekeit sérti, terheit növeli, a vállalkozók megítélését általában rontja. Ez természetesen nem az áfatörvénynek a része. Ehhez úgy gondolom, közös akarattal kell kormányzati lépéseket, döntéseket hozni, s az ehhez szüksége s törvényi felhatalmazásokat megadni. Az adminisztráció, a rendszer minden értékesítési fázishoz kötődő jellegénél fogva, sajnos továbbra is bonyolult. Magyarországon az általános forgalmi adónak azt a fajtáját választottuk 1988ban, ami valamennyi fázisná l áfabevallási kötelezettséget ír elő, előírási és levonási joggal együtt. Létezik egyfajta másik rendszer, ahol csak a végső fogyasztás fázisában rója ki az általános forgalmi adót. Ez azonban más, mint a magyar rendszer, és sajnos ennek következtében a vállalkozók teljes szférájában ezt a rendszert - minden előírásával együtt - működtetni kell. Melyek azok a területek, amelyek véleményem szerint átgondolandók a törvénytervezetben? Nagyon fontos - és úgy gondolom, hogy erre megvan a megfelelő fogékonyság - az, hogy a jövedelmi adózásban átalányadózók, ha nem is átalányáfázás formájában, de teljesíthessék áfafizetési
