Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. december 5 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
2713 A felvásárlásihiteltámogatáshoz kapcsolódó kamattámogatás hasonlóan mintegy másfél milliárd forint determinációt jelent, de tudjuk azt, hogy 1995re a tárca 5 százalékról 10 százalékra kívánja növelni a gesztorokon, tehát a különböző integrátorokon keresztül történő termeltetéshez adott hitelkamattámogatást. Ez mindenképpen tovább növeli ezt a forrásleterheltséget. Az áthúzódó aszálykáros hitelek, melyeknél 20 százalékpont a kamattámogatás - itt szintén determinációról van szó, mert már a korábban felvett hitelek kamattámogatása fog 1995ben mint költségvetési kiadás megjelenni , ennek nagyságrendje mintegy egymilliárd forintra tehető. Ismeretes, hogy a kormány - nagyon helyesen - a mezőgazdasági beruházásokat, elsősorban a gépbeszerzéseket kívánja jelentős mértékben szubvencionálni; le galábbis a hitelek kamattámogatása itt 70 százalék lesz, ami kerekítve nagyjából újabb 20 százalékpont kamattámogatást jelent. Ennek a nagyságrendje a földművelésügyi tárca szerint mintegy 22,5 milliárd forint. Egészen biztos, hogy ekkora összegben szüksé g lesz erre a forrásra, természetesen akkor, hogyha a kamattámogatáshoz hosszú lejáratú refinanszírozási hitel vagy egyéb más, hosszú lejáratú forrás is párosul, és bízunk abban, hogy ez 1995ben - mint lehetőség - a mezőgazdasági fejlesztéseknél mindenkép pen rendelkezésre fog állni mind a szövetkezeteknek, mint az egyéni vállalkozóknak vagy gazdasági társaságoknak. Ennek az összege idáig 6,57 milliárd forint, és mondom, ez determináció, tehát gyakorlatilag az átlagos feltételek bekövetkezését nézve, ez a kiadás már mindenképpen előre nemhogy betervezhető, de elköltöttnek számítható. Ha hozzáteszem azt, hogy a vetési támogatás mintegy 2,7 vagy 2,8 millió hektár körüli nagyságrendet fog érinteni - mint tudjuk, ez 2 ezer forint hektáronként , ennek a nagyság rendje 5,45,8 milliárd forint közé fog esni. Máris látjuk, hogy a termelési költségek csökkentését célzó támogatások fejezetcímének támogatási oldalán 12,5 milliárd forint jelenik meg, ha az előbb általam említett tételeket összeadjuk, ezzel szemben 8,5 m illiárd forint maradt, vagyis a kettő közötti különbség 4 milliárd forint. Ez a 4 milliárd forint, amely mindenképpen fel fog merülni, úgy érzem, szükséges, hogy 1995ben az ágazat rendelkezésére álljon. A kérdés az, hogy honnan lehet erre forrást szerezni . Azt hiszem, hogy a Pénzügyminisztérium bevételei között tervezett, a XXV. fejezet 3. alcímében lévő vám- és importbefizetéseknél 5 milliárd forintra becsülik azt a többletbevételt, amely az agrárvámok emeléséből fog származni 1995ben. Úgy gondolom, ha 5 milliárd nem is lesz - mert biztos, hogy szűkíti a keresletet a megnövekedett költségek miatt az importtermékek felé , de 4 milliárd forinttal 1995re ilyen bevétel címén reálisan számolhatunk. Tehát az ellentételezés az a 4 milliárd forint, ami ebből a megemelt vámból származik a Pénzügyminisztérium számára, a kiadási oldalon pedig - hangsúlyozom - ez a plusz 4 milliárd forint akkor is fel fog merülni, hogyha ehhez később pótköltségvetési akcióhoz kell nyúlni. Hozzáteszem és elismerem, hogy az átcsoporto sítás így sántít, ugyanakkor szeretném jelezni azt, hogy az exportszubvenció és egyéb más támogatási keretek leterheltsége miatt a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy a reorganizációs hitelkerethez adott támogatási keretből vagy éppen az exportszubvenció ból csoportosítson át a Pénzügyminisztérium - az FMmel egyetértésben - ennek fedezésére pluszforrásokat. Ugyanis az exportszubvenció, amely 2,5 milliárd dolláros bevételhez igazított, azt jelenti, hogy 14,8ról 12,2re fog csökkenni az export átlagos tám ogatottsági szintje, tehát ott reálértékben is van egy nagyon jelentős csökkenés. Ha hozzávesszük azt, hogy a reorganizációs hitelkerethez adott kamattámogatási összeg már most 80 százalékban determinált, tehát elköltött automatizmust visz maga után 1995b en, innen nem nyílik lehetőség átcsoportosításra. Tudomásom szerint a Pénzügyminisztérium elfogadta a MOSZ azon álláspontját, amely három éve folyamatosan újra és újra előjön, hogy tagi kölcsönökhöz, a szövetkezeti tagok által nyújtott kölcsönökhöz is járj on kamattámogatás, legalább 10 százalékpont nagyságrendben. Ennek a forrását sehol nem látom, ennek a fedezetét ebben a fejezetben sehol nem látom. Úgy gondolom, ha csak 10
