Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Mi lesz veled Budapest-Zajta vonal?" címmel - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2658 Köszö nöm. Az interpellációra Kovács Kálmán államtitkár úr válaszol. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tiszteletre méltónak ítélem képviselő úr fáradozását, amellyel év ek óta figyelemmel kíséri és sürgeti lakóhelye, Zajta vasúti közlekedésének javítását. Mostani interpellációjában a kiinduló pont ismét az új nemzetközi vonal megnyitására tett korábbi javaslata. A képviselő úr által javasolt vasúti pálya nemzetközi normák hoz igazodó korszerűsítése, illetve kiépítése, a vám és határőrség telepítése több milliárd forintos beruházást igényelne. Ezzel szemben korábban is az volt, és most is az a véleményünk, hogy az említett irányban új vasútvonal építése nem csupán a jelentős költségek miatt, hanem forgalmi szempontból sem indokolt. A szatmári térséget a meglévő BudapestDebrecenNyírábrány vonalon jó feltételekkel tudjuk nemzetközi forgalomba bekapcsolni; Budapest és Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagybánya között jelenleg is gyo rsvonati közlekedés van. Képviselő úr második kérdése a zajtai vonal utasszámlálás útján történő felszámolására irányul. Mindenekelőtt szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a zajtai gyorsot 1992ben éppen képviselő úr kérésére állította be a MÁV kísérleti jelleggel. Azonban röviddel a forgalmi változás után újabb problémák keletkeztek. Egyfelől a vonatpár kihasználtsága igen gyenge volt, másfelől - éppen képviselő úr kérésére és az érintett önkormányzatok panaszára - a MÁV először egy, majd több közbülső megállást engedélyezett a vonalon. Így vált a gyorsvonatból az egyre gyakoribb megállók után sebesvonat. Hadd idézzek az alábbi levelekből! '92. december 20.: "Tisztelt Vezérigazgató Úr! Engedje meg itt szóba hoznom, hogy jelentősen növelné a BudapestZajta vonalon közlekedő gyors áldásos hatását, ha Jánkmajtison is megállna. Aláírás: Kávássy Sándor." (Derültség.) Január 22.: "Tisztelt Kávássy Úr! A gyorsvonati összeköttetés megteremtése BudapestZajta között az ön javaslatának megfelelően va lósult meg. A jelenleginél több megállás a gyorsvonat jellegét gyengítené, és elveszítené eredeti célját, a gyors eljutás biztosítását." "Tisztelt Vezérigazgatóhelyettes Úr! Állandóan sürgetik nálam, hogy egy újabb megálló érdekében járjak el, és a kérelm ezők szerint e megálló Gacsáj vagy Jánkmajtis legyen. Miután ez általános népóhaj, tisztelettel kérem... (Derültség.) ..., hogy szíveskedjék e kívánságot figyelemre méltatni." Dr. Kávássy, február 1. (15.30) "Tisztelt Kávássy Úr! Mint már arról tisztelette l értesítettem, a gyorsvonatok megállítását országos szinten szabályok kötik, amelytől eltérni még kivételes esetekben sem áll módunkban... " Május 7.: "Tisztelt Vezérigazgató Úr! A körülményeket figyelembe véve az a kéré sem, hogy BudapestZajta vonalon Fehérgyarmatig szíveskedjenek gyorsként közlekedtetni, utána pedig sebesvonatként..." (Derültség.) És így tovább. Tisztelt Ház! A már akkor is folytatott utasszámlálásból rövidesen kiderült, hogy még a sebesvonat fenntartás a is nagymértékben ráfizetéses: egy MátészalkaZajta közötti odavissza út a MÁVnak közel 60 ezer forintba kerül, ezzel szemben a bevételt mindössze 1530 utas által megváltott jegyek képezték. Ezen túlmenően további veszteséget okozott a MÁVnak az is, h ogy a sebesvonat mellett, azzal párhuzamosan, még külön személyvonatot is kellett közlekedtetni, mivel az előbbi nem állt meg minden megállóhelyen. A felmerült veszteségek miatt a MÁV, utasok hiányában, csak hétvégeken hagyta meg a közvetlen vonatot, hét k özben pedig egykétkocsis motorvonattal szállítja az utasokat, amely önköltsége mindössze 7200 forint. A 60 ezer forinttal tessék összehasonlítani.
