Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
2621 hogy ezt az értékhatárt minimum 40 százalékra emeljük fel. Úgy gondoljuk, hogy az alapítványok közcéllal jönnek létre, olyan tevékenységet folytatnak, amelyek egyértelműen hasznosak, következésképp jó lenne az adakozó kedvet ösztönözni, szorgalmazni magánszemélyeknél is. (12.00) Gyakorlatilag a jelenlegi, a '94. évben érvényes szabályozás kedvezőbb a magasabb jövedelmű emberek számára, mint amit az előterjesztő a jövő évre tervez. Ezért adtuk be ezt a módosító indítványt. A második kérdés a vállalkozókat érinti, hiszen itt azt vettük észre, hogy egy indokolatlan különbséget tesz az előterjesztés közalapítványok és magánalapítványok, civil kezdeményezésű alapítványok között. Az 1. számú melléklet azt tartalmazza, hogy a vállalkozóknak az alapítványok számára adott támogatása teljes mértékben, száz százalékosan költségként leírható akkor, ha közalapítványról van szó. Úgy gondoljuk, azt kell tekinteni, milyen céllal jött létre az alapítvány, milyen tevékenységet folytat. Jó lenne esélyegyenlőséget biztosítani azonos céllal létrejövő, azonos tevékenységet folytató alapítványok között. Arról, hogy ez a diszkrimináció mennyire értelmetlen, mennyire indokolhatatlan, majd részletesebben a társasági adótörvénynél szeretnék szólni, hiszen ott is megjelenik - és hangsúlyosabban jelenik meg - ugyanez a probléma. A harmadik kérdés, amihez módos ító indítványt nyújtottunk be, javaslatot tesz arra, hogy a törvényhozói munka elősegítését töröljük a kedvezményezett tevékenységi körből. Arról van szó, hogy a civil szervezetek nagyon sokféle tevékenységet folytatnak, a kedvezményezett kör így is megleh etősen, túlzottan hosszú, hiszen betegségmegelőző, tudományos, környezetvédelmi, kulturális, oktatási célok érdekében létrejött alapítványok lehetnek kedvezményezettek; az öregek, hátrányos helyzetűek, kisebbségek megsegítésével kapcsolatos tevékenységeket kedvezményezi a törvény. Képviselőtársaim, gondolkozzanak el, ebbe a felsorolásba bizony nem illik bele a törvényelőkészítő munka kedvezményezése, hiszen ez egyértelműen minisztériumi feladat. Úgy gondoljuk, nem érdemes ezt a sort ezzel a tevékenységgel i s hosszabbítani, és így gyakorlatilag szűkíteni az adományokra nagyon is rászorult alapítványok lehetőségeit. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezeken a módosító indítványokon gondolkozzanak el. Igazából azért akartam megszólalni a ré szletes vitában, mert sajnos ezeket az indítványokat az előterjesztő nem támogatja, jóllehet amikor nálunk, a szociális bizottságban vitatkoztunk róla, valamennyi többségi támogatást kapott. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kiss Józsefnek, a Magyar Szocialista Párt részéről. DR. KISS JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Nem Béki képviselőtársnőnk hozzászólásához kértem a kétpercest, hanem Surján képviselő úr felszólalásához, csak a kommunikációs zavar miatt csúszott egyet a kétperces. Surján képviselő úr úgy kezdte beszédét, hogy a tőle megszokott finom modorban ugyan, de jelezte a szociális bizottság szociális érzéketlenségét azzal, amikor külön hangsúlyozta, hogy a mi bizottságun k sem támogatott olyan indítványt, amely a gyermekkedvezmény visszaállítását célozta volna. Itt szeretném felhívni a Ház és a közvélemény figyelmét arra, bizottságunk is tisztában volt azzal, hogy ez a hét végén az ÉT előtt vitatott témává válik. Természet esen a bizottság álláspontját jól kifejező azon döntés, miszerint a többség a bizottságban tartózkodott ezen indítványok megítélésénél, nyitottságunkat jelezte minden ilyen témában.
