Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2620 Azt gondolom, hogy a gyermektelen és a háromgyerekes család között ez az eltérés semmivel nem indokolható. Ezt az eltérést csökkenti az Érdekegyeztető Tanácson most meghozott megállapodás, tehát ezek a számok m ég ez előtt vannak, nyilvánvalóan három gyerek esetén 7200 forinttal csökken. De még mindig 9200 forint adónövekedést találunk a háromgyerekes családban, szemben a gyermektelen 5200 forintos támogatásával. Harmincezer forintos jövedelem esetén ezek a számo k úgy alakulnak, hogy a gyermektelen 3060 forintot nyer, a háromgyermekes viszont 18 450 forintot veszít. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy ezt akarjuk üzenni a gyermeket nevelő családoknak. Ha mellé tennénk, tudhatnánk pontosan, hogy mi a helyze t a gyes, gyedügyekkel, akkor ezek a számok alakulhatnának, de akkor is fennáll, amit mondtam, hogy ne játsszuk ki az egyik családmodellt a másik családmodellel. Érdekesebb a helyzet akkor, ha a dinamikus modellt nézzük, vagyis az előbbi jövedelemkategór iába úgy került be az állampolgár, hogy tizenhategészvalahány százalékkal nőtt a jövedelme egyik évről a másikra, hiszen a modell ezt a példát dolgozta fel, ha jól értettem meg a rendelkezésre álló rövid idő alatt. Ne haragudjanak, hogy százalékokkal unta tom önöket egy pillanatra. A 20 000 forint havi keresetű családban ez a bizonyos tizenhatvalahány százalékos jövedelememelkedés az adózási változások során egészében véve tizennégy egész, majdnem tizenöt százalékos jövedelemnövekedésre csökken, a háromgye rekes család esetén viszont csak 3 százalékot tud megmenteni a 16 százalék emelkedésből. Azt gondolom, hogy megint indokolatlan terheket rakunk a gyermekeket nevelő családokra. Semmiképpen nem üzenjük azt, hogy ez a magyar társadalom szükségét látja annak, hogy a családok gyermekeket neveljenek. Nem is számít egyébként a költségvetés arra, hogy a gyermekszám növekedni fog, hiszen a várandósági pótlék összegét változatlanul hagyja, de 400 millió forinttal, mintegy 16 százalékkal a keretet csökkenti. Ez azt j elenti, hogy 16 százalékkal kevesebb gyermek foganására számít a kormányzat. Azt gondolom, hogy ez demográfiai vészhelyzetet jelent, és ilyenkor a gyermekellátások növelését és nem a gyermekellátások csökkentését kellene célul kitűznünk. Végig kellene újra gondolni Kis Gyula javaslatát, amelyben szerepelt 3 és fél milliárd forint, tehát a 9 milliárd 30 százaléka ezek szerint már megvan. Ha beleszámítjuk az egyébként ÉTn megadott 3 milliárd valamennyit, akkor már a kétharmada megvan. Létezhetetlennek tartom , hogy ez a Ház most már csak 3 milliárdot ne tudna megtalálni annak érdekében, hogy egy meglévő ellátást ne csökkentsen. Ha nagyon muszáj, akkor tessék a többszázezer forintos havi jövedelműek családi pótlékának elvonásával vagy részleges elvonásával mego ldani ezt a kérdést, de a kiskeresetűek adócsökkentését meg kellene óvnia ennek a Háznak, ha méltó akar lenni saját magához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Béki Gabriellának, a Szab ad Demokraták Szövetsége részéről. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Dr. Szigeti György képviselőtársammal több módosító indítványt nyújtottunk be, én ezek közül csak egy témát érintőkről szeretnék beszélni. Egészen pont osan az alapítványoknak adható támogatásokról van szó. Az első téma, amihez módosító indítványt nyújtottunk be, az adómentesen adható támogatás értékhatárát érinti. A jelenlegi törvényben a javasolt értékhatár 30 százalék. Úgy gondoljuk, hogy ez túlságosan alacsony ahhoz, hogy azokat az embereket, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, érdekeltté tegye abban, hogy az alapítványokat támogassák, következésképp javaslatot teszünk arra,
