Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2619 Tudom, hogy nagyon nehéz hozzányúlni a családi pótlékhoz, de lám, most itt a hétvégi események miatt végeredményben egy újabb elem jelenik meg ezzel a 200 fo rinttal, egy családipótlékjellegű összeg. Nem látszik a megegyezés szövegéből, hogy ez adókedvezmény lenne, én legalábbis nem úgy látom; akkor pedig nagyon egyszerűen lefordítva a dolgot, az évi 360 ezer forintos jövedelem alatti összegből élő állampolgár ok gyermekeik után 200 forinttal több juttatást, vagyis 200 forinttal több családi pótlékot kapnak. Ez egy járható technika, nem lesz könnyű az adminisztrációja, ennek is meglesznek a költségei, de ennek ellenére ez egy társadalmi igazságosságot hordozó el látási forma. Önmagában véve tehát mutatja, hogy a családi pótlék környékén is meg lehet oldani azt, hogy a magasabb jövedelműektől elvegyünk. A másik érv, ami elhangzott ez ellen az eddig hatályos adókedvezmény ellen, az az volt, hogy az összeget, ami ily módon felszabadul, nem valami gaz célra használja fel a költségvetés, hanem éppen olyan szociális ellátásokat finanszíroz belőlük, amely a családokat támogatja, erősíti; például a gyes, gyedrendszer átalakítására történt itt a vita során számos hivatkoz ás. (11.50) Kedves Képviselőtársaim! Meggondoltuke, hogy méltányos dolog az egyik családtípustól a jövedelmet átirányítani a másik családtípusba? Okvetlenül az kell legyen a cél, hogy a kétkeresős családmodelltől az egykeresős felé úgy nyomjuk a társadalm at, hogy a kétkeresősöktől elvesszük a kedvezményeket és egy másik oldalon a gyermekeit otthon nevelő édesanyákat támogatjuk? Félreértés ne legyen, én igenis örülök annak, ha a magyar édesanyák szabadon dönthetnek afelől, hogy állásban kívánnak dolgozni és amellett vállalják a gyermekük vagy gyermekeik nevelését, avagy otthon kívánnak lenni az otthon lévő gyerekekkel. Megítélésem szerint mindkét megoldás tisztességes és a társadalom által támogatandó. Másként kell az egyiket és a másikat támogatni, s még az t is mondhatjuk, hogy a mai munkaerőpiaci helyzetben célszerű dolog, ha otthon maradnak azok, akik örömmel maradnak otthon. De ezt ne csak az ő örömükkel honoráljuk, hanem ezt a meglévő támogatási rendszerekkel is erősítsük meg. Ha a kormányzat ezt a rends zert fejleszteni akarja, esetleg egységes rendszert hoz létre, ezt majd ki fogjuk vitatni, amikor beterjeszti, jelenleg csak annyit tudunk róla, hogy július előtt nem lép életbe, s hogy pontosan miből fog állni, ennek parlamenti vitája még nincs. Tehát az egyik családmodell kárára a másik családmodell kedvére, azt hiszem, nem méltányos cselekedni. Végképp nem reális, ha a kormány által egyébként sok szempontból dicséretes, bár nem probléma nélküli lakástámogatásokat teszi valaki a mérleg másik serpenyőjébe. Itt történt bizonyos fokú előbbre lépés, valójában nem parlamenti téma, hiszen kormányrendelet intézkedik a kérdésről, de szociális vonatkozásai nyilván előelő fognak kerülni. Az építkezők és a nem építkezők közötti jövedelemátcsoportosítás talán megint nem a legbölcsebb lépés. A legfontosabb érv, amit nagyon nehéz megindultság nélkül tárni a tisztelt Ház elé, valójában az, hogy milyen változások is jönnek létre a most tervezett törvényjavaslat szellemében a gyermektelen és mondjuk példaképpen a háromgyer mekes családok között. Minél nagyobb gyerekszámot mondok, a hatások annál drámaibbak. Az imént pénzügyminiszter úrtól megkaptam egy dossziéban azokat a modellvizsgálatokat, amelyeket egy korábbi felszólalásom során kértem. Örömmel állapítottam meg, hogy az általam végzett statikus modellszámítások - tehát ahol nem vesszük figyelembe, hogy nőtt a család keresete - történetesen megegyeznek a Pénzügyminisztériuméval. Ebből hadd idézzek néhány számot önöknek. Ha egy 20 ezer forintos keresetet nézünk, akkor a 20 ezer forintos keresetű család az adórendszerben most betervezett változtatások hatására évente 5 200 forint előnyhöz jut, vagyis ennyivel csökkennek az adóterhei. Ha viszont háromgyerekes családról van szó ugyanezen 20 ezer forintos havi jövedelemhatár me llett, akkor 16 400 forinttal nő az adóteher.
