Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 29 (41. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2617 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Rendes felszólalásra. Köszönöm szépen. Soron következik dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : E lmondhatom innen? ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Igen. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A 17. §hoz, illetve azon belül is egyetlen ponthoz, a szellemi tevékenységet folytató magánszemélyek adójával kapcsol atos előterjesztéshez szeretnék rövid észrevételt fűzni, hogy kifejezzem eléggé nem hangsúlyozható rosszallásomat, és hogy csatlakozzak azokhoz, akik ezt már megtették. Az 1994. július 8án közzétett kormányprogramban a következőket olvassuk - idézem: "A k ormány javaslatot tesz a szerzői jog alá eső adómentes sáv emelése érdekében az értékhatár felülvizsgálatára." Én sem tudtam, és nyilván más sem gyaníthatta, hogy az idézett kitételt mint dodonai szöveget kell értelmezni, és a híres kétértelmű válaszhoz ha sonlóan kezelni, hogy tudniillik "a királynőt megölni nem kell félnetek..." satöbbi. Joggal hihettük, hogy a magát szakértőnek hirdető szocialista kormány is tudja, amit mindenki tud, hogy az elmúlt három év inflációja azt a 100 ezer forintot is alaposan l eértékelte, amelyet eddig biztosítottak a nemzet csalogányainak, a szellemi és művészi alkotómunka igájában élő honfitársainknak. (11.40) Pedig tudhattuk volna, hogy szerencsétlen hazánkban az egymást követő pénzügyi kormányzatok évek óta fordítanak komoly gondot arra és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az alkotó értelmiség egyre rosszabb feltételek között folytathassa tevékenységét. Nem akarják ugyanis belátni, hogy szegény és kis ország lévén, itt egy szimfóniáért sem fizetnek annyit, mint Európa boldogabb tájain, mondjuk, egy szonátáért, a regényekről, versekről már nem is beszélve; továbbá hogy ezen a területen nincs feketemunka, itt minden fillérért adózni kell; végül hogy a sporton kívül nemzetközileg már csak itt, ebben a vonatkozásban vagyunk versenyképesek. És mindezt éppen most, amikor a szellemi termékekre különösen rossz világ jár - nehéz elhelyezni a kéziratokat, alacsonyak a szerzői tiszteletdíjak. Ez a szabályozás mint a szellemi élet letaglózása, hátba szúrása értékelhető. Lemoshatatla n szégyene lesz az Országgyűlésnek, ha megszavazzuk. Kérem ezért, foglaljunk állást ellene, és a jobbító indítványokat támogassuk szavazatunkkal. Köszönöm. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Surján L ászló, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nehéz szívvel állok ide és próbálok érvelni egy olyan módosítvány mellett, amely a parlament egyetlen bizottságában sem kapott t öbbséget, sőt például a szociális bizottság egyharmadának sem bírja a támogatását. Ilyen értelemben hadd köszönjem meg a költségvetési bizottság azon tagjainak, akik támogatták ezt a szóban forgó módosítványt - nevezetesen a gyermekek után járó adókedvezmé nyek megtartását , hogy legalább az egyharmados határon sikerült túljutni. Miről is van szó, tisztelt Ház? Még egyszer megpróbálom összefoglalni, illetve reflektálni azokra az érvekre, melyek az általános vitában e témakörben elhangoztak. A jelenleg hatál yos személyi
