Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A földrendező és fölkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke:
2564 javaslat 3. §a az eljárást leegyszerűsíti é s felgyorsítja. A javaslat 6. §a a tanyatulajdonosok részére a korábbinál kedvezőbb és gyorsabb eljárás bevezetésével biztosítja, hogy a tanyájuk körüli földet mielőbb tulajdonba és birtokba vehessék. A javaslat a földkiadó bizottságok szakszerűbb működés ét kívánja segíteni azzal, hogy a földkiadási eljárás előkészítő szakaszában megfelelő szakmai képzettségű szakértők részvételét írja elő. A szakértőket a földművelésügyi hivatalok rendelik ki a saját, illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A szakértők bevonása az eljárásba a részaránytulajdonosok számára nem jelent költségterhet. A szakértő szakmai és technikai segítséget nyújt, de nem von el, nem vesz át tulajdonosi döntési jogosítványokat. A javaslat nem tér ki a földkiadó bizottságok működési költségeinek biztosítására, mivel annak részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A javaslattal összefüggésben azonban ezt a kormányrendeletet felülvizsgáljuk, annak érdekében, hogy a földkiadó bizottságok működése zavartalan legyen a hátralévő időszakban. A javaslat fontos eleme, hogy a földkijelöléssel vagy kiadással megszűnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye is, és ezt követően a haszonbérlet lesz az a jogintézmény, amely a szövetkezet f öldhasználatát lehetővé teszi. Fontos javaslatunk, hogy a 20 fős korlátozást eltöröljük, mert károsnak tartjuk a tulajdonosok akarata ellenére történő és ezért erőszakos, és a későbbi egészséges földhasználat, földtulajdon kialakítását akadályozó korlátozá s törvényben tartását. Tisztelt Országgyűlés! A kormány úgy ítéli meg, hogy a javaslat összességében alkalmas a földkiadó bizottságok munkájának felgyorsítására, melynek eredményeként legkésőbb másfélkét éven belül a több mint másfélmillió részaránytulaj donos nemcsak papíron, hanem a valóságban is tulajdonosa és birtokosa lesz a két és fél millió hektár termőföldnek. (18.00) E cél megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Sala mon László) : Köszönöm. Megkérdezem dr. Orosz Sándort, a mezőgazdasági bizottság elnökét, kívánjáke a bizottság javaslatát kiegészíteni szóban. Igen, megadom a szót. DR. OROSZ SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! A mezőgazdasági bizottság november 9i ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, és bizonyos kiegészítésekkel azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Ezt az állásfoglalását a mezőgazdasági bizottság két tartózkodás mellett, egyébként egyhangúlag hozta meg. Először is egy bizottsági előadónak, gondolom, ki kell térni arra, hogy miért tartotta alkalmasnak a bizottság ezt a törvényt az általános vitára. Azért tartotta elsősorban alkalmasnak, mert a mezőgazdaságért elkötelezett emberek számára teljességgel nyilvánvaló, hogy a földügyek rendezettsége nélkül Magyarországon mezőgazdaságról, agrárpolitikáról, paraszti értékekről beszélni nem lehet, tehát teendőnk, dolgunk ennek mielőbbi rendezése. Éppen ezért minden olyan javaslat, ami ezt az osztozkodást, ennek mielőbbi befejezését elősegíti, támogatást érdemel. Ilyennek értékelte tehát a bizottság a törvényjavaslatot. Miért tartotta fontosnak a bizottság azt, hogy ez a javaslat csak bizonyos kiegészítésekkel alkalmas feladata betöltésé re? Miniszter úr az expozéjában több okot sorolt. A bizottsági ülésen az a megállapítás született, hogy nem kezeli az osztozkodás lezárását hátráltató valamennyi problémát. Ennek érdekében sorra kell venni valamennyi okot; így az egyik, hogy nem működnek a földkiadó bizottságok. A nem működő földkiadó bizottságok működésre serkentésére valóban tartalmaz használható, alkalmas elemeket a törvényjavaslat.
