Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
2541 nem haladunk előre, egy helyben áll a kerékpár. Nekünk olyan privatizáció kell, amelyik bicikliközlekedésre alkalmas, tehát hajtjuk, izzadunk és előbbre is haladunk. Ez sajnálatos módon nem történt meg és most, az utolsó más odpercben kézhez kapva, szombatvasárnap az unokáim helyett tanulmányoztam a Számvevőszék jelentését az ÁV Rt. 1993. évi tevékenységéről. Ez egy nagyon szép keresztmetszetet mutat arról az állapotról, ami ebben az országban uralkodik. Nem akarok most részl eteket felsorolni, hogy hat főre jut egy Volvo személygépkocsi, hogy milyen hitelek, milyen kölcsönök, milyen fizetések stb. olvashatók ki abból a jelentésből, csupán egy dologra szeretném a parlament szíves figyelmét felhívni. Ezt a számvevőszéki jelentés t én körülbelül egy hónappal ezelőtt már megkaptam. Vajon kinek és milyen érdeke fűződött ahhoz, hogy a huszonnegyedik órában - most, amikor az általános vitában a kisgazdapárt részéről az utolsó felszólalóként beszélek és azt hiszem, utánam már nem sokan fognak beszélni - kapja kézhez a képviselőtestület, láthatják a tisztelt honatyák, hogy itt miről van szó. Ezt elolvasni is nehéz, megérteni, felkészülni rá elég problematikus. De ebből az a társadalmi keresztmetszet látszik, amelyet én egy szóval egyszer űen korrupciónak, összefonódásnak nevezek, az állami vagyon elherdálásának, a társadalommal való nemtörődömségnek nevezek, amiért vannak felelősök. Én nem vagyok egy vérengző természetű ember, de azért ezek az emberek ennek a népnek rendkívül sokat ártotta k, kifosztották, tönkretették, a társadalmunkat lealacsonyították, balkáni állapotokba süllyesztették. Ez megbocsáthatatlan, ez bűn. A költségvetés vitájában sajnálatos módon előttem szóló, nagyon szépen beszélő MSZPs képviselőtársam "király" hasonlata ne m rossz, csak egy dologban sántít: abban, hogy az adó és a költségvetés nem választható külön, mert ez csak egy együtt kezelhető valami. Mint ahogy az első mondataimban utaltam rá, mivel végeredményben a költségvetés bevételi oldalát 8090 százalékban a la kossági közvetlen vagy közvetett adó finanszírozza, ezért a majd szavazásra kerülő adótörvények nem közömbösek a lakossággal kapcsolatos terhekkel szemben. Ezért nem tartom így elfogadhatónak ezt a költségvetést, ezért kellene az általunk, a kisgazdapárt á ltal javasolt forráslehetőségeket komolyabban megvizsgálni, a lakossági terhek egy részét levenni. Ez pedig csak úgy történhet meg, hogyha a személyi jövedelemadónál az általam benyújtott, inflációt követő módosító indítványt figyelembe venné a tisztelt pa rlament, ahol is egyrészt a létminimum alatt élő állampolgárokat nem adóztatnánk meg személyi jövedelemadó formájában, másrészt pedig a közvetett terheknél, az áfánál nagyon meg kellene gondolni, hogy miféle és hányféle terméket emelünk be a 25 százalékos áfakulcsok közé, és hogy felemeljüke a 10 százalékos áfakulcsot 12 százalékra. Ugyanis abban az esetben, ha ez megtörténik, akkor már a rendelkezésre álló, általunk javasolt források esetében is a lakosság megnyomorítása megtörtént. Éppen ezért azt javasl om, hogy ezeket fontolja meg és mérlegelje mind a pénzügyi kormányzat, mind a döntésnél majd a tisztelt képviselőtársak. Továbbmenve, még azt szeretném mondani, hogy a bevételi, a forrásoldalról már beszéltem néhány szót, még van három percem, abban szeret nék a kiadási oldalról, tehát a finanszírozási oldalról is néhány jó szót szólni. A Független Kisgazdapárt frakciója és szerény véleményem szerint is a rendes működésnél többet kell juttatni a költségvetésből elsősorban az oktatási feladatokra, mert az kép ezi a jövőnket. (15.40) Másodsorban az egészségügyre, mert az képviseli a jelenünket. Harmadsorban a honvédségre és a rendőrségre, mert az képviseli a belső és külső biztonságunkat és a gazdasági szférában pedig elsősorban a mezőgazdaságra, mert agrárorszá g vagyunk, és a mezőgazdaság az az iparág, ahol a legkevesebb beruházással a legnagyobb eredményeket lehet elérni. Ezeket ajánlom megfontolásra, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy az elmondottakat fontolja meg. Prób áljon segíteni az elszegényedett társadalmon, próbáljon társadalmi igazságot tenni a rabló privatizációban, próbáljon lépéseket tenni a minket agyonnyomó, már fizethetetlen és egyre növekvő államadósság tisztes kezelésében,
