Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BOROS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2523 (A jegyzői székekben dr. Kiss Róbert és Sasvári Szilárd foglalnak helyet. A törvényjavaslat indokolása szerint többek között fontos feladat a vasút mű ködőképességének a javítása. Lehetőség nyílik továbbá az 1994ben megkezdett infrastrukturális beruházások folytatására, bővíthető a foglalkoztatás és így tovább. Ezzel szemben a költségvetési tárca erőteljes kiadáscsökkenése e célokat elérhetetlenné teszi . E csökkenés tehát - a gazdasági növekedést visszafogó hatása miatt - indokolatlan és elfogadhatatlan. Megfelelő állami szerepvállalás, illetőleg költségvetési támogatás hiányában az infrastrukturális fejlődést elősegítő hitelekhez sem juthat hozzá az ors zág. A nemzetközi pénzintézetek ugyanis e hitelek felvételét megfelelő arányú hazai hozzájáruláshoz kötik. A Közlekedési Minisztérium területén költségvetési fedezet hiánya miatt egyes infrastrukturális beruházások nemzetközi szerződésben rögzített megvaló sítását oly mértékben kell átütemezni, hogy az gyakorlatilag a beruházás leállításával azonos. Az előkészített infrastrukturális fejlesztések indokolatlan leállítása vagy felfüggesztése - azon túlmenően, hogy a foglalkoztatás alakulását is kedvezőtlenül be folyásolja - bizalmatlanná teszi a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseit. A hazai közlekedés, építőipar privatizációjában ugyanis jelentős nyugati tőkebefektetés történt, elsősorban az osztrák és a német tőke részéről. Vélhetőleg mindezek hozzájárulta k ahhoz, hogy az új kormányzatnak eddig egyetlen külföldi pénzbeszerzési akciója sem sikerült. Az ország elmaradott térségeinek a felzárkóztatása a helyi önkormányzatok támogatása nélkül megoldhatatlan. A törvényjavaslat a címzett és céltámogatásokról szól ó törvényben megjelölt célok erőteljes szűkítésével számol, miközben a jogos igények jelentősen növekednek. A támogatási célok közé indokolt lenne egyes önkormányzati közlekedési, infrastrukturális beruházások felvétele. A törvényjavaslat általános indokol ása szükségesnek tartja a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati célok ismételt átgondolását. Sajnálatos módon ennek ellenére az állami közutak építését és fenntartását finanszírozandó Útalaphoz a központi költségvetés hozzájárulása 199 5ben nulla forint. A törvényjavaslat a közlekedési tárcához tartozó intézményeknél a beruházásokra és fejlesztésre szánt összegeket helyenként drasztikusan csökkenti. E költségcsökkentés különösen a közlekedési felügyeletek működését veszélyezteti, előrev etítve a közlekedési hatóság feladatellátásának akár a meghiúsulását is. A törvényjavaslat a közúti közlekedési pályák üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési lehetőségeit példátlan módon csökkenti. Jól jellemzi a drasztikus beavatkozást, hogy az Útalap k iadási előirányzatát - amely alapból történik a közúthálózat finanszírozása - az 1994. évhez képest 35 százalékkal csökkenti. Az árváltozások hatását is figyelembe véve, az 1995. évi előirányzatok reálértéke alig haladja meg az 1994es érték 60 százalékát. A várható hatások könnyen kiszámíthatók. A közutakon közlekedők - a több mint 50 százalékkal növekedő útalaphozzájárulás befizetése ellenére - romló, helyenként rohamos mértékben romló úthálózaton fognak közlekedni. A közúthálózat értéke meredeken csökk enni fog, és ezzel a nemzeti vagyon egyik lényeges infrastrukturális eleme fog fokozottan elértéktelenedni. A közúti közlekedés tekintetében a MÁV adósságai egy részének elengedése az alapvető gondokat nem fogja megoldani. A MÁV és a győrsopronebenfurti vasút fejlesztési lehetőségei igen szerények, jelentős mértékű elmaradást fognak okozni a korábbi fejlesztési tervekhez képest. Környezetvédelmi és gazdasági kapacitáskihasználási okokból is k ívánatos lenne a közúti és a vasúti szállítás munkamegosztási arányának módosítása. A vasúti közlekedés részarányának legalább a megőrzése végett a jelenleginél sokkal nagyobb közvetlen állami beruházásra, illetőleg befektetésre lenne szükség. A vasútról s zóló törvény szerint meg kell kötni a MÁV Részvénytársaság és az állam közötti szerződést. A költségvetés erre a pénzügyi vonzatú kötelezettségre nem tartalmaz előírást. A légiforgalmi létesítményekhez nyújtott jelentéktelen költségvetési támogatás alapján feltételezhető, hogy a fejlesztések nem fogják elérni azokat a határértékeket, amelyek már reményt adhatnának a tranzitforgalom ártalmainak csökkentésére.
