Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
2516 Számomra ebből az következik, hogy az előbb felsorolt hivatalok között a teljes jogszabályi és információátjárhatóságot kell biztosítani. Ha e megállapítást elfogadjuk, ak kor ebből egyenesen következik, hogy a rendszer középpontjába az adóhivatalt kell állítani: itt kell létrehozni egy számítógépes törzsadatbázist, amely naprakész, inputoutput oldalon elérhető. Mi következik mindebből? Világos, hogy e hivatalok együttműköd ése keretében az adóalanyként be nem jelentkezők, a jövedelemeltitkolók, a szándékos megtévesztők - hogy finoman fogalmazzak - kerülhetnének szervezetten a látókörbe. Nézzük konkrétabban e hivatalok kapcsolatait, a lehetséges fejlesztési irányokat! Az adóh ivatal és az önkormányzatok viszonylatában: Az önkormányzatok a vállalkozói igazolványok kiadásáról, adatmódosításról, visszaadásról tájékoztatják ugyan az adóhivatalt, de sok esetben nem teljeskörűen, néha tévesen. Az adóhivatalok közül van, amelyik feldo lgozza az információkat, van, amelyik nem - ez többnyire létszámtól, illetve irányítástól függ. El kell érni, hogy kötelező, ellenőrzött legyen az önkormányzatok adatszolgáltatása. Az adóhivatal időnként listázza ki az önkormányzat részére az általa nyilvá ntartott egyéni vállalkozókat, adataik változásait. Az adatszolgáltatás megbízható módon, számítástechnikai adathordozón történjék, közös azonosítók: adószám, vállalkozóiigazolványszám. Az adóalany pontatlan adatszolgáltatása legyen szankcionálható. Az ad óhivatal és a cégbíróságok viszonylatában: Nem elégséges feltétel, hogy a Cégközlönyben megjelennek a határozatok, mert az időeltérések óriásiak, adószámok sokszor nincsenek. Az egyeztetés manuális, igazgatóságonként eltérő a gyakorlat, nem kötelező érvény ű. El kell érni, hogy a cégbíróságok és az APEH között kötelező legyen az adatszolgáltatás, számítástechnikai adathordozón, adatazonosítóval. A cégbíróság és az adóhivatal szoros együttműködése lehetővé tenné, hogy a törvényi kötelezettségeket nem teljesít ők - például a megadott címen el nem érhetők, a jelentős adóhátralékkal rendelkezők, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget nem tevők - a cégnyilvántartásból törölhetők, a hátralékok törvénymódosítás után polgári úton behajthatók legyenek. (13.30) En nél a kapcsolatrendszernél említeném meg, hogy szükséges az apportok, az apportok változásainak felülvizsgálata, az apport azonosításának, meglétének, valamint az adóhivatal oldaláról az elsődleges jelzálogterhelhetőségnek a vizsgálata. Az adóhivatal, a v ám- és pénzügyőrség viszonylata: A feketegazdaság kitüntetett terepe a vámszabályok megsértése, nemcsak az import, hanem az export, valamint a közös társaságok külföldi fél által szolgáltatott apportját illetően is. Véleményem szerint a vám- és az adóhivat al között - közös adatbázis szintjén is - sokkal szervezettebb kapcsolatra van szükség. Jelenleg - ismereteim szerint - a vámhivatal önálló törzsadattárral nem rendelkezik, adatokat időnként az adóhivataltól kap, ami félévente történő aktualizálást jelent. A jelenleg alkalmazott kapcsolat és megoldás nem hatékony. Ha törvényi szinten biztosítanánk, hogy az adóalanyok törzsadattárát az APEH vezeti, akkor a törzsadattár köteles adatszolgáltatását elő lehetne írni; a tökéletes megoldá s az lenne - amire ebben az esetben törekedni kell , ha a határállomások vámhivatalaiban, illetve ahol a vámolás folyik, számítógép állna rendelkezésre folyamatosan feltöltött törzsadattárral, így biztosított lenne például annak ellenőrzése, hogy létező a dóalany érvényes adószámmal kére vámolást. Ami bejön vagy kimegy az országból, annak a bevallásban meg kell jelennie, így a határállomáson a számítógépes adattárolón rögzíthető lenne egy adóazonosítóval az elvámolandó áru értéke és fajtája. Ez a kontrolli nformáció nagy jelentőségű a bevallások adatainak vizsgálatánál. A feketekereskedelem egyik korlátozó tényezője lehetne ez a rendszer, hiszen ha információ lenne adóalanyi szinten például a bejött áruról, akkor keresni lehetne az értékesítést, ennek kapcsá n a keletkezett jövedelmet is.
