Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2513 az - hanem úgy, mint egy megindult államháztartási reform és egy új gazdaságpolitika első állomását. Ah hoz, hogy azok a kompromisszumok, amelyek a társadalmi feszültséget minél kisebb mértékűre tudják leszorítani, kérem az alkotók hozzájárulását és módosító indítványait minden további tárgycsoportban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon Lászl ó) : Köszönöm. Kérem, a karzaton ne folytassanak telefonbeszélgetést, mert zavarja a tárgyalást. Következő felszólaló az előzetes jelzéstől eltérően Sümeghy Csaba képviselő úr, tehát a Fidesz frakciója változást hajtott végre a sorrenden. Megadom a szót. Eg yben őt követően felkészülésre felkérem Vancsik Zoltán képviselő urat, a szocialista párt részéről. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számomra a beterjesztett költségvetési tervezet sok meglepetést nem hozott, mert úgy érzem, egyenes foly tatása annak a restriktív politikának, ami az 1994. évi pótköltségvetésben már megjelent a Ház előtt. Nyilvánvaló, hogy a fizetési mérleg feltételezett és tényleges hiánya, a költségvetési deficit azonnali, konkrét és gyors intézkedéssorozatot követel. Azo nban azt gondolom, az alapvető kérdés nem az, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell tenni, hanem az, hogy ezekben az intézkedésekben a prioritást mire helyezzük. Nyilvánvaló számomra, hogy a költségvetés és annak indoklása, a gazdaságpolitika 1995re vázo lt elképzelése egyértelműen a stabilitásra szavaz. Sőt, ha hozzáveszem a beruházási kedvezményeket az adórendszernél, akkor bizonyos kedvezményeket is tesz. Ennek ellenére azonban meg kell mondanom, hogy én nem tudom, Gaál Gyula képviselőtársam honnan olva sta ki a vállalkozásokat illető hihetetlen kedvezményeket. Ugyanis szent meggyőződésem, hogy azoknak a célzott támogatásoknak az eredményét, amelyek a vállalkozásokat segítenék, lényegesen lerontja az a pozíció, amely 1995ben a pénzpiacon jelentkezik a kö ltségvetéssel való versenyben. És így a költségvetés mint a pénzpiacon a vállalkozásokkal szemben fellépő vetélytárs, ezeket a pozíciókat teljes mértékben rontja, illetve gyengíti. Ehhez még figyelembe kell vennünk azt, hogy a megtakarítások, az szja, a fo gyasztási adó és az áfa kifejezetten a hitelhez jutás feltételeit kell hogy csökkentse a közeljövőben. Azok a számok, amelyek a gazdaságpolitika sarokpontjaiként és egyúttal a mozgástér korlátaiként fogalmazódtak meg, úgy vélem, a felvázolt összefüggésben nem teljesülhetnek. Miről van szó? Nulla százalékos GDPnövekedés, mínusz 2, mínusz 4 százalékos belföldi felhasználás, mínusz 2 százalékos import, 68 százalékos exportnövekedés mellett a fizetési mérleg hiánya nem haladhatná meg 1995ben a 2 milliárd dol lárt. Ezen összefüggésben a GDPnövekedés lenne kívánatos, de olyan feltételsorozattal, ami mellett nem nőhet 280 milliárd forint fölé a költségvetés hiánya, és csökkenő importtartalommal 68 százalékkal kellene nőnie a külkereskedelmi értékesítésnek. Anna k érdekében, hogy ez bekövetkezhessen, a cél a belső fogyasztás erőteljes visszafogása. A baj ott kezdődik, hogy a belpiacra szánt, de el nem fogyasztott javak exportra nem jelentenek konvertálható árualapot. Jó esetben nem kis társadalmi feszültség árán u gyan növekedhet ezen árualapból kismértékben a külpiaci eladás, de sajnos a magasabb importtartalmú termékekből. Azért, hogy a tervezett exportimport arány megvalósulhasson, az eddigieknél határozottabban kell fellépni a fogyasztási cikkek importjával sze mben minden olyan esetben, ahol ezek belföldi termeléssel a hazai piac számára pótolhatók. Ezen belül a megoldás megkeresésének tekintettel kell lennie a bilaterális megegyezésekre. Ezen lépés nélkül az amúgy is szűkülő belpiaci fizetőképes kereslet nem le sz fogyasztója a hazai termelésnek, viszont további munkanélküliség felé vihet. Veszélybe kerülhet az egyéb szempontból is megkérdőjelezett adózás előtti eredmény tervezett növekedése is, ezzel együtt a költségvetés bevételi oldala.
