Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2503 általános vita lezárása előtt beadni ezeket a látszatmegegyezé seket a parlamentnek, és fogunk mi majd az általános vita lezárása után erről valamilyen véleményt kialakítani, amikor nekünk, országgyűlési képviselőknek, már mindenfajta jogosultságunk megszűnt arra vonatkozóan, hogy ebbe az érdekegyeztetési mechanizmusb a beleszóljunk. Mi tehát úgy gondoljuk, hogy végül is ez az egész magatartás azonos azzal, hogy a kormányzati hatalom a végrehajtó hatalom fölé nőve, nem törődvén azzal, hogy az Országgyűlés testesíti meg a népszuverenitást, végül mégis a népszuverenítást megtestesítő Országgyűlés fölé nőve egy olyan látszatmegegyezést fog elfogadtatni a parlamenttel, amely a demokrácia, a többpárti parlamenti működés látszatát kelti. Addig azonban, amíg például napirend előtt nem tudok elmondani egy ezzel kapcsolatos kriti kát... (Derültség és taps a bal oldalon.) ..., mert az Országgyűlés mint a népszuverenitást gyakorló szervezet, legmagasabb helyéről állíttatok le, abban a pillanatban már nyíltan kimutatja az erejét a hatalom, és ezt bizony nekem erről a helyről el kell m ondanom. A gyökeres változtatás igényét illetően fel kell vetnem egy olyan kérdést, amitől - nagyon jól tudom - nagyon fél és félt korábban is a hatalom élen járó csoportja, úgy gondolom azonban, hogy ennek az országnak nem sikerül megújulnia addig, amíg a parlament előtt megtárgyalhatók, tisztázhatók nem lesznek az olyan kérdések, mint az államadósság kérdése. Emlékeztetem az igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy még a múlt Országgyűlés működésének kezdetén beadtam egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet az Országgyűlés elfogadott, és amely az államadósság kérdésének vizsgáló bizottság felállításával való tisztázását kimondotta. Csakhogy az elmúlt négy év kevés volt időben ahhoz, hogy ez a tisztázás bekövetkezzék, a mai napig sincs ez a tisztázás napirendre tűzve, mi pedig nem fogjuk hagyni, hogy ez a kérdés elaludjon. Kifejtem a kisgazdapárt nevében, hogy miért. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar népnek nemcsak arra van kötelezettsége, hogy fizesse az államadósságot, hanem elemi jogai közé kell sorol ni, hogy megismerje, ténylegesen hogyan, milyen körülmények között keletkezett ez az államadósság, ki mennyit vett fel, egyáltalán bejötte ebbe az országba mindaz az összeg, amit állítanak, vagy annak csak egy töredéke, hogy tehetett bármiféle érvényes kö telezettségvállalást egy olyan ország, amelynek a szuverenitását elvették, mégpedig - el kell mondani innen - sajnos a nyugati hatalmak jóváhagyásával, 1956ban, amikor Magyarország jogos érdekeit az ördög birodalmának karmai közé dobták egyszerűen azért, mert a szuezi érdekek... (Közbeszólások.) ...felülkerekedtek a magyar érdekeken. (12.20) Úgy gondolom, hogy ezt az egész kérdéskört végül is ebben az értelemben kell megvizsgálni. Kérem, nem arról van itt szó, hogy mi bármit is tagadná nk! Nem arról van szó, hogy bárkit is felszólítanék arra, hogy ne fizessen! Azt mondom, nekünk fizetnünk kell, de a magyar népnek jogában áll megismerni ennek részleteit, jogában áll egyáltalán megtudni, hogy mondjuk, ha a szuverenitásunk fennállt volna, a kkor is ilyen uzsorakölcsönre vettünk volnae fel kamatokat. Joga van megtudni, hogy a magyarságnak miért nem lehetett kedvezőbb részt vállalnia a világ terheit illetően akkor, amikor ez a kérdés újból terítékre kerülhetett. Úgy gondoljuk, ha egyszer az ál lamadósság menedzselésének kérdése az egész jövőnkre kihathat, akkor bizony az államadósság egész kérdéskörét úgy kell a nyilvánosság előtt megvitatni, hogy mindenki előtt világos legyen, mi a valóság az államadósság kérdéskörét illetően. Kérem, el kell ho gy mondjam: nem tudom elfogadni azt a tényt, hogy itt egyáltalán gondolkodás sem történt az államadósság menedzselését illetően. Nagyon szeretném ismételten aláhúzni: a menedzselésről van szó akkor, amikor millió egyéb, számunkra sokkal kedvezőbb, könnyebb megoldást is ki lehetett volna harcolni. Nem értem, hogy például miért nem következett be olyan könnyítés, mint a reprofilírozás nemzetközileg elismert intézménye vagy a fizetési moratórium, vagy egyéb lehetőségek. Hiszen ne haragudjanak, én egyenesen ki szoktam mondani az igazságot: már Marx tanította, és úgy tudom, hogy Békesi miniszter úr a Fotexnél igen kiválóan alkalmazta azt a tudást, hogy a kapitalizmus építéséhez tőkeakkumulációra, tőkefelhalmozásra van szükség, tőkét kell
