Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
2489 után rendelk ezésre álló rendkívül rövid idő alatt összehozták ezt a költségvetést - még akkor is, ha ez a költségvetés meglehetősen kócos, összefésületlen, és néha nagy hiányosságokat mutatott, utólagos pótlások voltak szükségesek és így tovább. Nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi hibaszázaléknál sokkal jobbat ki lehetett volna hozni. Az a kérdés, hogy valóban csak ennyi időt kellette volna rá adni. Ami a költségvetés modelljét illeti, mint minden problémamegoldásról, - ha matematikai formában gondolkozom, - akkor azt hiszem, a következőt kell mondani. Egy problémamegoldásnak nyilvánvalóan van egy célfüggvénye. A célfüggvény két lényeges alapelemből áll: magából a célból és a kerületi feltételekből. A kerületi feltételek viszont önmagukban is függvények, amely ek önmagukban is két lényeges elemet tartalmaznak, magát a helyzetet és annak az időbeli változását. Itt van a legalapvetőbb vitánk és véleményeltérésünk a költségvetéssel kapcsolatban. Úgy érezzük, hogy a költségvetésben nincsen cél, jövőkép, a célfüggvén yben csak a helyzetértékelésnek van szerepe, ezért a helyzet diktálja a tennivalót is, nem pedig valamilyen átgondolt stratégia. Látszólagosan úgy tűnik, mintha megoldanánk bizonyos pénzügyi problémákat és kérdéseket. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ehhez eszközül választottunk egy olyan restrikciós lépéssorozatot, amelynek társadalmi méretekben reáldeficitnövelő hatása van - ha gondolok a demográfiai előrejelzéseinkre, az iskolaügy kérdésére, az infrastrukturális problémákra és a tudomány és innováció te kintetében bekövetkező változásokra, amelyeket ez a költségvetés hosszabb távon indukálni fog. Úgy hiszem, ha a mai magyar gazdaság állapotát vizsgáljuk, akkor abban mindnyájan egyet fogunk érteni, hogy a mai magyar gazdaság egyik alapproblémája a mind rel atív, mind abszolút értelemben magas kamatok mértéke, amelyek egyrészt magasabbak az európai átlagmértéknél, annak több mint háromszorosát is meghaladják. Világos, hogy ha a termelésben az átlagprofithoz hasonlítjuk, gyakorlatilag kitermelhetetlen. Ennek f olytán a magyar gazdaság relatív alacsony hatékonysága is kifejeződik benne. Hozzá kell azonban tennem, hogy itt a költségvetés hozott egy változást a bemutatásban, amely a GFSrendszer bevezetésével, az adósságszolgálat lemeztelenítésével mutatta be a '9 5től kezdődő állapotokat. Hozzá kell tennem, ezt örömmel üdvözöljük, annál is inkább, mert ha így vizsgáljuk a dolgokat, akkor azt kell mondanom, sem a '94es eredeti, de még a '95ös sem - bár valamelyest rosszabb mutatókat tartalmaz - szégyenkeznivaló a z európai átlagot tekintve. Nem ez az a költségvetés - sem a volt, sem a jövő , amely a GFSrendszerben az ország gazdálkodása szempontjából katasztrófahangulatot indukálna. Vissza kell térnem arra, hogy ami itt igazán súlyos helyzetet teremt, az maga az adósságszolgálat. Ennek a kezelésére a gazdasági oldalról nincs igazán megoldás ebben a költségvetésben. Mit lehet csinálni? Erről kellene beszélnünk. Tulajdonképpen két oldalról lehet kiindulni: egyrészt deficitoldalról magának a bázisnak a csökkentéséből , illetőleg a monetáris politikai eszközökből, amelyek bevethetők. A bázis maga az a deficit, amelyet - s ez világos, - csak hitelekkel lehet megfinanszírozni. Három olyan terület van, ahol ezt a fajta deficitet, mint báziskezelést, kiindulópontként elvile g kezelni lehet. Röviden utalnék arra, ebben a költségvetésben három oldalról hogyan látjuk azt, hogy mi történik. Ennek az ügynek az egyik oldala - kétségtelen tény - a bevételi oldalon való kezelhetősége. Itt az előirányzott bevételnövekedések mozdítanak el a deficit felszámolásának irányában. (11.10) Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy a költségvetéshez az időhiány miatt, és lehet, hogy más megfontolások miatt is, valóban nem készült el az az államháztartási törvényben kötelezően előírt hatástanulmány, am ely azokat a társadalmi hatásokat képes lett volna bemutatni, amiket a költségvetésben megtett lépések a társadalom mozgására perspektívájában bemutatnak.
