Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 28 (40. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2484 Azt gondolom, hogy a következő egy év folyamán a legfontosabb feladatunk annak kidolgozása lesz, milyen módon lehet az egyik területről a másikra az egyetértés érdekében közös együttműködéssel ezeket az erőforráso kat átcsoportosítani. Azt nem hallgathatom el, hogy ezen a 190 milliárd forinton belül a területfejlesztés eszközrendszere - ami közvetlenül a Környezetvédelemi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik , viszont hihetetlenül alacsony, mintegy 55055 5 millió forint áll rendelkezésre a tárcánál, és ebből mindössze 20 millió forint áll rendelkezésre arra, hogy kiemelkedő területfejlesztési feladatokat kezdeményezzen, és az azzal kapcsolatos indítványokat megtegye. Azért tartom rendkívül kevésnek - és na gyon szorgalmazom azt, hogy az alapok fölhasználásával kapcsolatban minél előbb szülessék meg az a módosító törvényjavaslat, amely lehetővé teszi az egyes ágazatok számára, hogy bizonyos pénzeszközöket átcsoportosíthassanak , mert nagyon pontosan szeretné m erre mindenki figyelmét felhívni: Magyarországon az elmúlt 48 évben fokozatosan csökkent az az intézményi és személyi képesség, ami egyáltalán Magyarországon a területi fejlődési folyamatokat képes figyelemmel kísérni. Miben jelentkezik ez? Jelentkezik abban, hogy megszűntek azok a kutató, tervező és fejlesztő szervezetek, amelyek eddig a területfejlesztés szolgálatában álltak. Nagymértékben lecsökkent az a szellemi potenciál, amely szellemi potenciál egyáltalán ennek a szakmának az ismerője volt. Ebből adódóan fokozatosan csökkentek azok a pénzösszegek, amelyek a kutatást, a fejlesztést és a tervezést szolgálták volna, pontosan a területfejlesztés érdekében. Miért volna nagyon fontos, hogy erre sokkal többet lehessen fordítani? Erre vonatkozóan szeretném röviden elmondani, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyekkel kapcsolatban ebben az évben el kell indulni. Ezek a legfontosabb feladatok nem kizárólagosan - sőt, nagyon sokszor egyáltalában nem - központi kormányzati feladatok, hanem nagyon sok esetben önkormányzati feladatok, és nagyon sok esetben - a gazdaság átalakulásának spontaneitásából adódóan - egyszerűen közvetlen gazdasági feladatok. Ahhoz, hogy ezek a területfejlesztési tanácsok - a rájuk vonatkozó javaslat benne szerepelt és elfogadá st nyert az önkormányzati törvényben - igazán betölthessék hivatásukat, minimálisan rendelkezésre kell állni azoknak az eszközöknek, amelyek segítségével a saját területükre vonatkozóan - tehát az adott megyére vonatkozóan, majd a megyékből építkezően az a dott régiókra vonatkozóan - képesek a jelenlegi helyzet pontosabb megismerésére, képesek az okokozati összefüggésekre vonatkozó következtetések levonására, képesek ezekből javaslatokat kidolgozni, a javaslatok kidolgozása alapján képesek eszközrendszert b iztosítani az elfogadott javaslatok végrehajtására. A mai napig úgy néz ki, hogy ennek a személyi, intézményi, pénzügyi háttere bizony rendkívül szegényes. Mindenféleképpen az szükséges tehát, hogy ezek az alapok nyújtsák azt a kezdeményezőképességet, amel lyel ez a kormány - adott esetben tehát a kormány, az ország érdekében - a felelősséget felvállalta. Miféle ilyen feladatok vannak, amelyeket én nagyon fontosnak tartok? Az egyik természetesen az, hogy ez a költségvetés és az egész nemzetgazdasági koncepci ó - az a gazdasági koncepció, amit önök is megkaptak, ugyanúgy, mint mi, kormánypárti képviselők - tartalmazza a gazdasági szerkezetátalakítás további feladatait, tartalmazza a regionális különbségek csökkentésének céljait. Ebből adódóan tehát minimálisan arra a hathét nagy régióra, amelyre az ország felosztható, el kell hogy készüljön az a fejlesztési program, amely nélkül elképzelhetetlen, hogy kiegyensúlyozott és pazarlásmentes integratív fejlesztés legyen. Ennek egyébként egy egészen más indoka is van, amit szeretnék tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. Ausztria a jövő évtől kezdve az Európai Unió tagjává válik. Az Európai Unió által fölhasznált költségvetési eszközök mintegy 60 százaléka különböző mezőgazdasági kompenzációs célokra megy, és a megmaradó 40 százalékból 30 százalék - tehát az egész összeg 30 százaléka, a megmaradó összeg 75 százaléka - területfejlesztési célokat szolgál. Ezek a területfejlesztési célok kiterjednek a határ menti országok adott régióira is. Magyarul: nagyon
